ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE
„Az 1947-ben Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya egyesüléséből létrejött fiatal város Tatabánya. Ekkor kezdték el Újvárost és a mi iskolánkat is építeni. 1952-ben félkész állapotban adták át az épületet. Az 1952/53-as tanévben 10 pedagógus 414 diákot oktatott. Az ország szinte minden megyéjéből érkeztek Újvárosba családok, akik ebbe az iskolába íratták be gyermeküket. Külön osztályokba jártak a fiúk és a lányok, a koedukáció csak kísérleti jellegű volt. 1954-ben már 25 főből állt a tantestület. Ekkor az iskolához tartozott az újvárosi óvoda is és 1954. november 1-jétől önálló konyhával, két csoporttal beindult a napközi otthon. Az iskolában megalakulásától kezdve működtek szakkörök, iskolai rendezvények gondoskodtak a gyermekek szórakozásáról és szabadidejük hasznos eltöltéséről. Működött magyar, biológia, tánc szakkör, beindult a sportkör és a bányász sportkörrel „karöltve” vívó szakosztály, egy fiú és egy lány csapattal. A felnőttek közül sokan fejezték be az általános iskolát esti tagozaton, un. „gyorstalpalóként”, ahol egy év alatt két évet is el lehetett végezni. Az első időszakban hatalmas létszámokkal működött az intézmény, egy időben a felnőtt képzésnek is helyet adott. Így az itt működő Dolgozók Önálló Általános Iskolájának csoportjával együtt 1961-ben 67 pedagógus közreműködésével 1867 tanulót nevelkedett. 1967. szeptember 1-ig a Kisegítő Iskola igazgatósága is itt működött. 26 tanterem, 1 tornaterem, 1 előadóterem, 2 gyakorlati foglalkozás terem, úttörőszoba állt a tanulók rendelkezésére. A Rehabilitációs Gyermekotthonban is tanultak diákjaink, akiket a mi iskolánk pedagógusai okítottak. Ez a kapcsolat nem korlátozódott csak az oktatás szintjére, tanulóink is rendszeresen átjártak az intézménybe. 1985-ben jelentek meg az iskolában az első számítógépek, először még csak Commodore+4-es típusúak, amelyeket – minisztériumi ajándékként – a tanulók szakköri foglalkozás keretében kezeltek. Ezekkel terveztek egyszerű programokat, amelyek színesebbé tették például az ünnepeket. A számítógépes park tovább bővült, pályázatok és vásárlás útján korszerűbb gépekkel. 1989 után az iskola „profilt” váltott, az orosz nyelv oktatása megszűnt, helyette a német és a francia nyelv vált választhatóan kötelezővé. Ez utóbbi az érdeklődés hiánya miatt később megszűnt. A nyelvoktatásához az iskola szótárakat és szakkönyveket nyert pályázaton. Az igazgatóváltás rendje is módosult: a tantestület szavazhatott ekkor már arról, hogy melyik igazgatójelölt pályázatát támogatja. Egyéb sajátosságaink: Iskolánkban emelt szintű német nyelvoktatás folyik illetve a 2003-as tanévtől német nemzetiségi oktatás. A 2005/2006-os tanévtől bevezettük a THÁLIA Alapfokú Művészet Oktatási Intézménnyel karöltve a táncoktatást. Nagy hangsúlyt fektetünk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Tanulóink zöme igen nagy mentális és szociális hátránnyal érkezik hozzánk. Lassan olyan alapvető dolgokat is az iskolának kell megtanítani, mint a köszönés illeme. Tantestületünk folyamatosan keresi az új lehetőségeket, módszereket. Részt veszünk a HEFOP programban,IPR programban. A szaktárgyi korrepetálások mellett olyan szakköröket is működtetünk, ahol a gyerekek a mindennapi élethez szükséges ismeretanyagot sajátíthatják el. Így van életvezetési - háztartási illetve gazdasági és vállalkozási ismeretek szakkörünk is. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre.
1956-ban díszes ünnepség keretében vette fel az iskola és az úttörőcsapat Mező Imre nevét.
Az úttörő mozgalom gondoskodott a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséről. Számos versenyen, programon, táborozáson vettek részt a tanulók. Hagyománnyá vált egy időben a balatonakali tábor és a porvacseszneki kirándulás. Különleges alkalmak voltak a kulturális seregszemlék, ahol az iskola bábjátszói, énekesei, versmondói léptek fel.
A sporteredmények terén is szép sikerek születtek. Az iskola több csapata eljutott az országos bajnokságig is. Az iskola sportélete az évek során sem veszített aktivitásából. Különösen szép eredményeket értek el a gyerekek a 90-es években a petanque versenyeken és teniszben, de ott vannak az asztalitenisz, sakk és foci kupákon is..
A jó mozgású tanulóink nemcsak a sportban, hanem a néptánc terén is bizonyítottak.
A beiskolázási körzetek gyakran változtak intézményünk esetében is, előfordult, hogy dózsakerti gyerekek jártak ide, aztán a II. számú Újvárosi Általános Iskola megszűnése után az Újváros végéről is a gyerekek. Ezzel megnövekedett az iskolában a tanulási nehézségekkel és magatartási gondokkal küszködő gyenge képességű tanulók száma, szükségessé vált kis létszámú osztályok indítása is.
Sok jó szakember, orvos, mérnök, művész, azóta már híressé vált nebuló koptatta iskolánk padjait. Csak páran a sok közül: Nagy- Kálózi Eszter, Reviczky Gábor színművészek, Gossler Judit, Szabó Szonja képzőművészek, Ladányi Andrea balett művész, Vörös Gyula hegedűművész, Saltzer Géza művész-tanár. Több híres sportoló, köztük Földi Csilla súlyemelő és Dala Tamás vízilabdázó, Kanyó Antal kézilabdázó, Király László súlyemelő. Széles Ernő Norvégiában katonai attasé. A fiatalok közül Kinizsi Ottó bontogatja szárnyait színművészként. 1992-ben az iskola felvette Móra Ferenc nevét. Móra Ferenc nevének felvétele mellett az szólt, hogy gyermekíró és műveiben a mi tanulóinkhoz hasonló elesett sorsú gyerekek életét mutatja be.”[5]