MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6.
Nevünk 2021. szeptember 1-től Pólya György Általános Iskola Esztergomi Úti Telephelye
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Tatabányai Pólya György Általános Iskola
Pedagógiai Programja 2024
Mottó: „Ne tömjed az anyagot tanítványaidba, hanem ösztönözzed őket értelmes tanulásra.” /Pólya György/
Tartalom
Az intézmény és telephely feladat ellátási rendje. 4
Bevezető. 7
Helyzetelemzés. 8
1. Nevelési program.. 12
1.1 Alapelvek, értékek, célok. 12
1.2 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés. 19
1.3 Egészségfejlesztési program.. 30
1.4 A pedagógusok feladatai 34
1.5 A kapcsolattartás rendje. 48
1.6 A jogviszonylétesítés és a felvételi eljárás szabályai 53
1.7 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 54
1.8 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai: 56
1.9 Az ismeretek számonkérésének rendje: 58
1.10 Tanulmányok alatti vizsgák. 62
1.11 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 69
1.12 Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok. 80
2. Helyi tanterv. 82
2.1 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 82
2.2 Kerettanterv, tanórák, óraszámok, tananyag, választható tárgyak, csoportbontás. 85
2.3 Tankönyvek, taneszközök. 126
2.4 Sajátos pedagógiai módszerek: 127
2.5 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése. 132
2.6 A tanuló jutalmazásával összefüggőelvek. 137
2.7 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 140
2.8 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek: 144
2.9 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések) 148
3. Záró rendelkezések. 150
A Pedagógiai Program hatálybalépése. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
A Pedagógiai program felülvizsgálata. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.. 151
Melléklet 153
1.sz. melléklet 153
Az intézmény és telephely feladat ellátási rendje
Intézmény neve: Pólya György Általános Iskola
Székhelye: 2800 Tatabánya. Tanoda köz 2.
Telephelye: Esztergomi úti telephely
(2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.)
Az intézmény alapítója: Tatabánya Városi Tanács VB
(Tatabánya, Felszabadulás tér 4.)
Az alapítás időpontja: 1979. szeptember 1.
Az intézmény közfeladata: közoktatás
Az intézmény alaptevékenységei: alapfokú oktatás
Az alaptevékenység szakágazati besorolása: 852010
Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok:
562913 Iskolai intézményi étkeztetés
Telephelyén a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos –enyhe értelmi fogyatékos)
852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
931204 Iskolai diáksport tevékenység és támogatása
841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Az intézmény közoktatási törvény szerinti típusa: általános iskola
OM száma: 031847
Az intézmény törzsszáma: 387820
Az intézmény tagozatai és évfolyamainak száma: nappali tagozatos, nyolc évfolyamos általános iskola
A feladatellátást szolgáló vagyon:
helyrajzi száma: 11569
címe: 2800 Tatabánya, Tanoda köz 2.
helyrajzi száma: 11155
címe: 2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.
A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza.
A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény vezetőjét.
Az intézmény SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse az igazgató.
Az intézmény maximális tanulólétszáma: 1092 fő
Pólya György Általános Iskola székhelyén: 700 fő
Esztergom úti telephely: 504 fő
Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata:
Székhely:
Pólya György Általános Iskola
2800 Tatabánya Tanoda köz 2.
Telephely:
Pólya György Általános Iskola
Esztergomi úti telephelye
2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.
Használatára jogosultak köre:
- igazgató
– igazgatóhelyettesek
A bélyegzők leírását és használatának rendjét külön szabályzat tartalmazza
Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.
Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.
Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.
Bevezető
Iskolánk 2021. szeptember 01-jével felvette Pólya György matematikus nevét. Mint Pólya György Általános Iskola 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben nyitotta meg kapuit.
Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola. A fenntartó által kiadott Szakmai Alapdokumentum szerint fő feladatunk az iskolaérett, tanköteles korú gyermekek műveltségének megalapozása, illetve az alapkésségek kialakítása. A normál osztályok mellett a Sárberki Minerva Alapítvány által támogatott képességfejlesztő osztály is működik, amely a tehetséggondozást tűzte ki célul.
Korlátozott létszámban (osztályonként 2-3 fő) ellátja a tanulásban akadályozott, az ép értelmű, testi, hallás, látás és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását.
Pedagógiai programunk az alapkészségek kialakításán túl megismerteti a gyermekekkel az informatika oktatás alapjait. Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciált oktatásra, a felzárkóztatásra, és természetesen a tehetséggondozásra egyaránt. Fontos, hogy gyermekeink tudása használható legyen, az alapvető információkat helyesen tudják kezelni az életben.
Célunk az, hogy eleget tegyünk az oktatásban felmerülő korszerű igényeknek, módszereknek. Mivel iskolánkban tehetséggondozás, felzárkóztató képzés is egyaránt folyik, éppen ezért fő célunk a különböző egyéni képességgel rendelkező gyermekek optimális módon történő tanítása, nevelése.
Telephelyünk Újváros legrégibb általános iskolája. E helyen 1952 óta folyik a tatabányai gyerekek oktatása, nevelése. Elkészülte idején fiatal bányászcsaládok éltek ebben a városrészben. Kezdetben a tanulói létszám elérte, alkalmanként túlhaladta az 1200-1500 főt. A város terjeszkedése, új iskolák épülése, majd lakosainak fokozatos öregedése miatt az iskoláskorúak száma csökkent.
Helyzetelemzés
A Pólya György Általános Iskola székhely helyzetelemzése
Iskolánk múltja, története arra kötelez bennünket, hogy nevelő-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk iskolánk, a lakóhely történetének, hagyományainak megismertetésére, iskolánk, a lakóhely iránti szeretet felébresztésére, az itt élő különféle világnézetű és nemzetiségű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására – mindezt kiterjesztve a haza történelmének, hagyományainak megismertetésére és szeretetére is.
Intézményünk fenntartója a Tatabányai Tankerületi Központ. A fenntartónk által kiadott szakmai alapdokumentum okirat szerint alapfeladataink:
A 6-14 éves iskoláskorú fiatalok részére biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást.
Felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, valamint az alapvizsgára.
A társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek és igények kialakítása.
Az alapfeladatok megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A szülők igényeinek megfelelően megszervezzük a tanulók egész napos nevelését. Eleinte kizárólag a lakótelepen élő családok gyerekei jártak ide, végezték itt tanulmányaikat. Később, a városban elsőként tagozatként vezettük be az informatika tantárgy oktatását, s ezzel a csökkenő gyerek létszám mellett is tudtunk évfolyamonként 2-3 osztályt indítani. 1990. után országszerte és városszerte is jelentős mértékben csökkent a tanköteles gyerekek száma. Közülük egyre többen kis létszámú osztályba való elhelyezésről szóló javaslatot kaptak. Ezért a fenntartó kis létszámú osztályokat indított, az egyik ilyen osztály működtetését vállaltuk. A tantestület tanítói, tanárai meg akartak felelni az új feladatnak, ezért többen is fejlesztő pedagógusi szakképesítést szereztek. 2000 óta a tehetséggondozás került előtérbe. Ekkor indult nálunk az első képességfejlesztő, tehetséggondozó osztály a Minerva Alapítvány támogatásával. Az új feladatnak való megfelelés érdekében a tantestület ismét tanult, képezte magát. 2011. óta Tehetségpont vagyunk, sok tehetséges tanulónk méreti meg magát városi, megyei versenyeken, ér el kiváló helyezéseket, vagy nyer felvételt a nyolc- és hatosztályos gimnáziumi osztályokba. Az évek során az intézmény tanulóinak összetétele is megváltozott. Kifutottak a kis létszámú osztályok, a tehetséggondozó osztályoknak köszönhetően folyamatosan nő a tanuló létszám, város teljes területéről kérik felvételüket hozzánk. Iskolánk pedagógusainak köszönhetően nem csupán külsejében újult meg az iskola, belső tartalommal is meg tudtuk tölteni.
A tantestület folyamatosan megújulni képes, tagjai megalapozott szakmai tudással, nyitott szemlélettel és pedagógiai elkötelezettséggel rendelkező nevelőegyéniségek.
Tárgyi feltételeink jók.
Tornateremmel, sportudvarral, nyolcezer kötetes könyvtárral, interaktív táblákkal, továbbá jelentős számítógépparkkal rendelkezünk.
Harmadik osztálytól tanítunk informatikát. Emelt óraszámban oktatjuk az angol és német nyelvet 5- 8. évfolyamon.
Minerva osztályainkban néptánc, furulya, görkorcsolya oktatás folyik a magyar és matematika tantárgyakat bontott csoportban sajátítják el a gyerekek.
A tanórákon tanultak kiegészítésére sokrétű szakköri foglalkozáson nyílik lehetőség, amelyek többsége a különféle művészeti ágakban való tevékenykedést, elmélyedést teszi lehetővé a tanulók számára.
Nevelő-oktató munkánkban törekszünk alkalmazkodni a beiskolázási körzetünkben élő családok igen eltérő szociális és kulturális helyzetéhez.
Fontos feladatunknak tartjuk a tanulók családi körülményeit tapintatosan, objektíven feltárni. A hátránnyal induló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára felzárkóztatást, a tehetséges, jó képességű gyermekek részére tehetséggondozást szervezünk tanórán és tanórán kívül. Ha kell, igényeljük iskolán kívüli partnereink – a pedagógiai, a szociális, az egészségügyi, a kulturális hálózat segítségét is.
Igyekszünk a társadalom, a szülők, a tanulók igényeit felmérni, azoknak megfelelni, egyeztetve a pedagógusok nevelési igényeivel.
Ezért fontos feladatunknak tartjuk olyan – szabad, független, emberséges, művelt, testileg, lelkileg egészséges – személyiségek nevelését, akik jó önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket, céljaikat, akik tisztában vannak céljaik eléréseinek alapvető módszereivel, képesek az önmegvalósításra.
A telephely helyzetelemzése
Beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik; tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását.
Intézményünkben minden évfolyamon tapasztaljuk, ahogy a társadalomban úgy az iskolába érkező gyerekek között is tovább nőnek a különbségek.
Csaknem minden évfolyamon van sajátos nevelési igényű tanuló, akik nevelése- oktatása a többi gyerekkel azonos osztályban történik.
SNI-s tanuló, elsősorban tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos
Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.
Iskolánk segíti a hátrányos helyzetű, jó képességű tanulókat:
- 2006-ban indult a „Másként ugyanoda” inkluzív oktatás bevezetése c. HEFOP 2.1.6 pályázat. A pályázati lehetőséget kihasználva eszközöket, felszereléseket szereztünk be.
- A pedagógiai program kiegészült a SNI-s tanulók eltérő tantervével, így lehetőség nyílt az integrált oktatásra. A pedagógusok továbbképzéseken készültek fel az integrált oktatásra.
Iskolánkban minden pedagógus rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel.
A szükséges fejlesztést főállású fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus végzi.
- Biztosítjuk a tanulóknak: a reggeli és délutáni ügyeletet, a napközit, szakköröket, sportköröket.
- Az intézmény személyi feltételeit 100%-kos szakos ellátottsággal biztosítjuk.
- A tantestület tagjai folyamatosan át- és továbbképzik magukat.
- Függetlenített gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus, iskolaorvos, védőnő segíti munkánkat.
- gazdasági és vállalkozási ismereteket oktatunk
- speciális környezeti nevelés
- sokszínű szabadidős tevékenység
- tehetséggondozás
Iskolánk 18 tantermes iskolaként működik. Szaktantermeink: technika, művészeti, nyelvi, informatika, fejlesztő, kémia, tánc. A tantermek berendezése folyamatosan felújításra szorul. Szemléltető eszköz ellátottságunk megfelelő, pótlása folyamatos.
Könyvtárunkat tágas, olvasótermi résszel bővítettük.
Tantestület és az iskola minden dolgozója szellemi és fizikai energiáját arra fordítja, hogy probléma érzékenységével, rugalmasságával és hivatásszeretetével válaszokat keressen és találjon az iskolánkba járó tanulók együttképzésére, oktatására- nevelésére.
1. Nevelési program
1.1 Alapelvek, értékek, célok
A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.
A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)
A helyi értékek meghatározása
Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze nevelő-oktató munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak.
Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat.
Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amelyet alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg. Törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján.
Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei.
Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó.
Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté az oktatásügyben és a közéletben. Feladatunknak tekintjük az intézményünkben felhalmozott tudás megosztását intézményünkön kívül is.
A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:
• nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrend
• az emberiség közös értékei
• a demokrácia értékei
• európai, humán, illetve transzcendentális értékek
A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére.
A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülőket.
Célunk a tehetséggondozó iskola megteremtése és működtetése.
Célrendszerünk
A korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulóinkkal (irányadó dokumentumok: NAT2020, helyi tantervek).
A tanítás során törekszünk arra, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen.
A tantervi követelmények teljesíttetése a tanulókkal.
Személyre szabott, vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján.
A valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakozásának segítése. Kiemelt terület a zenei nevelés. A zenei nevelés nélkülözhetetlen a személyiség kiegyensúlyozott fejlődéséhez, hatékonyan képes hozzájárulni az egyén általános tanulási teljesítményének eredményességéhez, és kedvezően befolyásolja a szocializációt.
Az SNI-s, BTM-N-es és hátrányos helyzetű diákjaink támogatása, szakszerű megsegítése.
Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal.
Folyamatosan fenntartjuk a magas színvonalú munka személyi feltételeit, lehetőségeinkhez mérten megteremtjük ennek tárgyi feltételeit.
Arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát.
A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást:
• önmagával szembeni szakmai igényesség terén,
• a munkafegyelem terén,
• az etikus magatartás terén,
• az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás).
Tiszteljük és ápoljuk az intézmény hagyományait.
A fenntartóval, működtetővel korrekt kapcsolatra törekszünk.
Célunk, hogy az iskola épülete és az intézmény légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai feladatai
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
- Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
- Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
- Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
- Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
- A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
- Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
- A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
- A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
- A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
- Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Kiemelt figyelmet fordítunk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére, az érési folyamatuk követésére, a személyre szóló, fejlesztő értékelésre.
A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítására és a mentális képességek célirányos fejlesztésére, az önálló tanulás és az önművelés alapozására törekszünk.
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
Eszközök
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:
- Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
- Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
|
|
Közvetlen módszerek |
Közvetett módszerek |
|
- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. |
- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. |
|
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. |
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. |
|
- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. |
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. |
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak többsége a nyolcadik évfolyam végén:
- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
- van elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjéről, sorsáról.
1.2 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink:
- A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
- A tanulók értelmi nevelése.
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
- A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
- A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
- A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
- A tanulók nemzeti nevelése.
Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
- A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
- A tanulók munkára nevelése.
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
- A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladataink:
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
- A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
- A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
- Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
- A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
- A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
a) Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
b) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
c) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
d) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az egységes alapokra épülő differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.
A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:
a) Hagyományőrző tevékenységek
- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március15-e évfordulóján, június 04-én, karácsonykor, a 8. osztályosok ballagásakor.
- Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján.
- Márton nap, Mihály nap, Luca nap, Mikulás, Gergely nap, DÖK nap
- Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.
- Fontos feladat a telephely egykori névadójának, Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és városi szintű Móra Ferenchez kapcsolódó rendezvények megszervezése,
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola vezetője által megbízott pedagógus segíti.
c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
- Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
- A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.
- További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt (szakkörök, egyéni tehetséggondozás, gazdagító foglalkozások, tehetséggondozó műhelyek) .
- A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,
- akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,
- akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
- Minerva-program
- A Sárberki Minerva Alapítványt egy innovatív tanítói csoport kezdeményezésére hoztuk létre iskolánkban 2000-ben azzal a céllal, hogy tanulóink sokirányú fejlesztését, a tehetséges gyerekek gondozását, felkészítését az Alapítvány nyújtotta eszközökkel oldjuk meg, és saját munkánkat színvonalasabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé tegyük.
- Pedagógiai kutatások vizsgálták a tanulói eredményesség és az osztálylétszám összefüggéseit, és bizonyították, hogy hagyományos módszerek alkalmazása mellett is eredményesebb a kisebb létszámú csoportban végzett munka..
- Az alapítványi osztályokban csoportbontásban dolgozunk, s emellett osztályainkban – a nem alapítványiakban is- korszerű pedagógiai módszerekkel és eszközökkel erősítjük fel a csoportbontás hatékonyságát. (projectmódszer, kooperatív technikák, drámapedagógia, folyamatos differenciálás)
- Az alsós alapítványi osztályokban két pedagógus van jelen a napi munkában, akik tantárgycsoportokat tanítanak, folyamatosan összehangolják tevékenységüket, ezzel is biztosítva a tantárgyak közti koncentrációt.
- A program célja, hogy tanulóinkat képességeikhez és önmagukhoz mérten differenciáltan fejlesszük. Ennek egyik hatékony eszköze, hogy megtanítjuk őket tanulni, a fogékonyságukat és érdeklődésüket kihasználva változatos módszerekkel, folyamatos tevékenykedtetéssel tesszük őket érdekeltté a tudás megszerzésére.
- A csoportokon belül átlátjuk a gyerekek munkáját, és délután olyan játékos, mozgásos foglalkozásokat tartunk, biztosítunk, amelyek az alapkészségeket, képességeket erősítik, segítik a tananyag beépülését. (gyurmázás, gyöngyfűzés stb.)
- A délutáni foglalkozások alaptevékenysége a néptánc, amely fejleszti többek között a ritmusérzéket, a koncentrációt, a mozgáskoordinációt, közösségi élményt nyújt, megismerjük hagyományainkat, a régi gyerekjátékokat, népszokásokat, általa őrizzük a népi kultúrát.
- Minden 1-4. osztályos tanuló heti két alkalommal vesz részt néptánc foglalkozáson. Felső tagozaton önkéntesen választható, így nívócsoport működik.
- Az alapítványi támogatásból számos más foglalkozást is tudunk biztosítani, főként olyat, amely a néptánchoz hasonlóan sokoldalú fejlesztést biztosít (görkorcsolya, foci, röplabda, kosárlabda, furulya, énekkar, népi ének, kézműves foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök.).
- Emellett könnyen eljuthatunk múzeumokba, színházakba, koncertekre, erdei iskolába, mert az anyagi feltételeket az alapítvány biztosítja.
- Az alapítványi osztályokban is ugyanazt, az iskola Pedagógiai Programjában és helyi tantervében megjelölt tartalmakat tanítjuk, de a csoportbontásnak köszönhetően lehetőség van az ismeretek elmélyítésére, sulykolásra.
- Az alapítvány minden általa vásárolt taneszköz használatát a nem alapítványi osztályok számára is biztosítja.
- Fontosnak tartjuk a szemléltetést, a konkrét tapasztalást, a tevékenykedtetést, hogy az olvasott, látott, hallott ismeret jobban beépüljön, bevésődjön.
- A folyamatos tehetséggondozásnak köszönhető, hogy városi, megyei versenyeken kiemelkedő eredményeink születtek az utóbbi években, és több alkalommal jutottunk be országos versenyekre is humán és reál tárgyakból egyaránt.
- Tanulóink művészeti produkcióikkal fellépnek iskolai rendezvényeinken és városi bemutatókon, megnyitókon (Ablaknyitogató, Almakoncert).
- Az alapítvány segítségével nyári tábort szervezünk két turnusban -ezzel is segítve a gyerekek nyári felügyeletét-, ahol tartalmas programokat biztosítunk táborozó gyerekeinknek.
- A Minerva-program az iskolai élet minden területén segíti, gazdagítja mind a tanulók és szülők életét, mind a pedagógusok munkáját, alkalmazhatjuk mindazt a felhalmozott tudást, amelyet a kislétszámú osztályokba járó gyerekek fejlesztéséhez és a tehetséges tanulók gondozásához az évek során megszereztünk.
e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés.
Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.
A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók
- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
- fejlődésének elősegítése,
- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.
Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.
A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.
f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.
j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy autóbuszos tanulmányi kirándulásokat szerveznek a szűkebb és tágabb lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.
k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
l) Erdei iskolák, sí tábor, egyéb táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, a sí tábor, illetve az iskolai szünidökben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
m) Az EFOP 3.3.5 tanórán kívüli informális és nem formális tanulási technikáinak módszertana. A tanórán kívüli informális és nem formális tanulási technikáinak módszertanának alkalmazása, a felnövekvő nemzedékek fizikai, érzelmi és társas fejlődésének előmozdítása, az élményalapú tanulás megalapozása, a tanulás közösségi élménnyé formálása, a tanórán kívüli differenciált, személyiségközpontú, informális és nem formális módszertani kultúra megerősítése, a nyitott tanulási környezet biztosításával, tevékenységközpontú pedagógiai és módszertani eszköztárunk fejlesztésével, valamint ezt támogató szakmai környezet kialakításával. Ezek az alábbi tevékenységek során valósulnak meg:
- aktív, fejlődést biztosító szabadidő eltöltése és a készségfejlesztő tevékenységek végzése,
- személyiség- és készségfejlesztő programok szervezése,
- konstruktív és értékközpontú nevelés megvalósítása,
- az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása,
- az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése,
- a köznevelés hátránykompenzációs szerepének erősítése,
- élményalapú tanulás módszertani megalapozására,
- a tanulás közösségi élménnyé formálására.
Az EFOP-3.2.1-15-VEKOP-17 projektben kifejlesztett tartalmakhoz kapcsolódó szakmai együttműködések, közös tanulási alkalmak megvalósítása kedvezően befolyásolják a bevont pedagógusok, s rajtuk keresztül az érintett köznevelési intézmények innovációs hajlandóságát.
A tematikus napközi és tematikus bentlakásos programok megvalósítása hozzájárul a tanulók (1-7. évfolyam) NAT kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez. A nem formális oktatási programok felhasználása növeli a tanulási motivációt, mely a lemorzsolódás csökkenésére van jótékony hatással, továbbá fejleszti a tanulók szociális (egyéni és társas) kompetenciáit.
Mindezek az alábbi területeken eredményezhetnek pozitív változást:
- a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkenése,
- a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növekedése,
- az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés elősegítése,
- az alap- és kulcskompetenciák nem formális eszközökkel történő fejlődése.
A módszertan egyik fő célkitűzése a tanulói alkalmazkodás képességének megalapozása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek elsajátításának elősegítése révén, annak érdekében, hogy a jövő állampolgárjait felkészítse többek között a 21. századi folyamatos technológiai fejlődéssel és az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával járó változásokra.
n) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
- o) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
p) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
q) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
r) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
s) Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik - a tanítási napokon a délutáni időszakban - az alsó tagozaton napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt legalább 10 tanuló szülője igényeli. Minden évben áprilisig felmérjük a következő tanév igényeit.
1.3 Egészségfejlesztési program
Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola kialakítsa az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és feladata. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak.
Egészségnevelési feladatok:
• Higiénés magatartásra nevelés.
• A környezeti higiénére való nevelés területei: A település, lakókörnyezet, iskola, lakás, közvetlen tanulói környezet higiéniája.
• Egészséges táplálkozásra nevelés.
• Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:
A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése.
A sportolás szükségletté tétele.
Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése.
• Baleset megelőzésre, az egészség megóvására nevelés:
Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére.
Az elsősegélynyújtás alapjainak megismertetése, alkalmazása.
A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése.
Mentálhigiéné:
• A lelki egészség megóvására nevelés.
• A problémamegoldó, konfliktuskezelő képesség fejlesztése.
• Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés.
• Családi életre nevelés.
Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához
• Testnevelés órákon:
Az általános iskola első és ötödik évfolyamán a 2012-2013-as tanévtől bevezetésre került a mindennapos testnevelés, felmenő rendszerben. Évente egy alkalommal – áprilisban – mérjük a tanulók fizikai állapotát. A tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre mentheti fel a szakorvos, ill. a gyermek házi orvosa.
• A gyógytestnevelés órákon:
A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra, szakorvosi vélemény alapján.
Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező.
• Tevékenységi formák egyéb órákon:
Osztályfőnöki órákon egészségnevelési témákat dolgozunk fel, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség és a preventív tevékenység. Bizonyos témákban külső szakember meghívása.
• Tevékenységi formák tanórán kívül:
A napközis csoportokban a délutáni szabadidőben sportfoglalkozásokat tartanak a pedagógusok. Módszereiben főként mozgásos játékokra épül.
Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak (kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás)
Támogatjuk és elősegítjük tanulóink sportegyesületekben való sportolását.
Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel.
Részt veszünk a gyerekekkel, s mozgósítjuk a szülőket is a városi egészségnevelési programokra.
• Szabadidős programok:
Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, túrázás, akadályverseny, téli sportok, kerékpározás, szabadtéri játékok).
Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napközi otthon, tanulószoba és a menza. A helyes szokásrend kialakítására, gyakoroltatására itt van idő és lehetőség.
Egészségvédelem
Az egészségvédelem terén a családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító veszélyeinek felismerése. (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás)
A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése:
• Szülők (család)
• Szülői munkaközösség
• Iskolaorvos
• Gyermekvédelmi felelős
• Gyermekjóléti Szolgálat
• Nevelési Tanácsadó
• Védőnői hálózat
• Rendészeti szervezet
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (közösségi nevelés, biológia, természettudomány, környezetismeret és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg, amelyekhez az iskolavédőnő nyújt szakmai segítséget.
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
Felkészíteni tanulóinkat az alapvető elsősegély nyújtási ismeretekre, melyeket a mindennapi gyakorlatban is alkalmazni tudnak. Megtanítani tanulóinkat a vészhelyzetben való viselkedésre, segélyhívásra.
Színterei:
a) Tantárgyi keretben- elsősegély nyújtási ismeretek elméleti és gyakorlati megismerése.
b) Tanórán kívüli foglalkozásokon keretében - elsősegély nyújtási ismeretek elméleti és gyakorlati megismerése az iskolai védőnő segítségével.
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
– ismerjék fel a vészhelyzeteket;
– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:
– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban azok a tevékenységformák szolgálják, amelyek a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódónak.
1.4 A pedagógusok feladatai
- A pedagógusok alapvető feladatai
- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
- Heti teljes munka idejenek nyolcvan százalékát (kötött munka idejét) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával tölti
- Heti teljes munka idejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munka idejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
- Kötött munka idejének neveléssel-oktatással lekötött munka idején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
- A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
- A tehetséges tanulók gondozása
- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
- A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
- Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
- Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
- Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
- Munkafegyelem, a munkához való viszony
- A munkaköri kötelességek teljesítése.
- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
- Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
- Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
- Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
- Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
- Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
- Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
- Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
- Továbbképzéseken való részvétel.
- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
- Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
- Az iskolai munka feltételeinek javítása
- Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
- Az iskolai alapítvány működésének segítése.
- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
- Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
- Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
- Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
- Aktív részvétel a tantestület életében
- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
- Az iskola képviselete
- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
- Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. (Tehetséghíd)
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
- Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
- A vezetői feladatok ellátása
- Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
- Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
- A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
- Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
- Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
Az osztályfőnöki munka tartalma
- Az osztályfőnök feladatai
- Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
- Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
- Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
- Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
- Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
- Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló tovább haladásának feltételeiről.
- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 250
Tegnapi: 61
Heti: 311
Havi: 3 390
Össz.: 792 828
Látogatottság növelés
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6. - © 2008 - 2024 - morasuli.hupont.hu