MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6.
Nevünk 2021. szeptember 1-től Pólya György Általános Iskola Esztergomi Úti Telephelye
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A teljes pedagógiai program elérhető a Sárberki Iskola honlapján:
http://www.sarberki.hu/wp-content/uploads/SKM_C258-1020091609400-1.pdf
Tatabányai Sárberki Általános Iskola
Pedagógiai Programja 2020
Mottó: „Csak úgy ismerhetünk meg igazán bármit, ha tudjuk, hogyan keletkezett és fejlődött.” /Spencer/
Tartalom
Az intézmény és telephely feladat ellátási rendje. 5
1.Bevezető. 9
2.Helyzetelemzés. 10
2.1 A Sárberki Általános Iskola székhely helyzetelemzése. 10
2.2 A telephely helyzetelemzése. 12
3.Nevelési program.. 14
3.1 Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása. 14
3.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai és eljárása. 19
3.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 22
3.4 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 23
3.4.1 Az iskola egészségnevelési elvei 23
3.4.2 Az iskola környezeti nevelési elvei 23
3.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 25
3.6 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. 26
3.7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 34
3.8 Az osztályfőnöki munka tartalma. 39
3.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 48
3.10 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 60
3.10.1 Az iskola közösségeinek együttműködése. 60
3.10.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 65
3.11 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 68
3.12 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei 75
4.Helyi tanterv. 77
4.1 A választott kerettanterv megnevezése. 77
4.2 A szabadon tervezhető foglalkozások felhasználása. 79
4.3 A választott kerettanterv feletti óraszámok és évfolyamonkénti bontása. 82
4.3.1 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon (székhely) 82
4.3.2 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon (székhely) 83
4.4 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 123
4.5 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 124
4.6 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 126
4.7 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése. 128
4.8 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. 136
4.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 137
4.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. 138
4.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 139
4.12 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések. 140
4.12.1 A pedagógiai program érvényességi ideje. 140
4.12.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata. 140
4.12.3 A pedagógiai program módosítása. 140
4.12.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 141
5.Mellékletek. 142
1. sz melléklet 142
2. sz melléklet 143
3. sz. melléklet 144
A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok. 145
Az intézmény és telephely feladat ellátási rendje
Intézmény neve: Sárberki Általános Iskola
Székhelye: 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 503.
Telephelye: Esztergomi úti telephely
(2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.)
Az intézmény alapítója: Tatabánya Városi Tanács VB
(Tatabánya, Felszabadulás tér 4.)
Az alapítás időpontja: 1979. szeptember 1.
Az intézmény közfeladata: közoktatás
Az intézmény alaptevékenységei: alapfokú oktatás
Az alaptevékenység szakágazati besorolása: 852010
Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok:
562913 Iskolai intézményi étkeztetés
Telephelyén a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos –enyhe értelmi fogyatékos)
852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852013 Telephelyén nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852023 Telephelyén nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
931204 Iskolai diáksport tevékenység és támogatása
841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Az intézmény közoktatási törvény szerinti típusa: általános iskola
OM száma: 031847
Az intézmény törzsszáma: 387820
Az intézmény tagozatai és évfolyamainak száma: nappali tagozatos, nyolc évfolyamos általános iskola
A feladatellátást szolgáló vagyon:
helyrajzi száma: 11569
címe: 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 503.
helyrajzi száma: 11155
címe: 2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.
A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza.
A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény igazgatóját.
Az intézmény SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse az intézmény igazgatója.
Az intézmény maximális tanulólétszáma: 1092 fő
Sárberki Általános Iskola székhelyén: 700 fő
Esztergom úti telephely: 504 fő
Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata:
Székhely:
Sárberki Általános Iskola
2800 Tatabánya Sárberki lakótelep 503.
Telephely:
Sárberki Általános Iskola
Esztergomi úti telephelye
2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.
Használatára jogosultak köre:
- igazgató
– igazgatóhelyettesek
A bélyegzők leírását és használatának rendjét külön szabályzat tartalmazza
Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.
Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.
Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.
Jelen Pedagógiai program tartalmazza a jelenleg érvényben lévő Pedagógiai program jogszabály szerint továbbra is kötelező elemeit, valamint a hatályos jogi szabályzók által előírt új tartalmi elemeket. Az új Pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől válik hatályossá. Az eddig alkalmazott pedagógiai program Helyi tantervének bizonyos elemei 2015. augusztus 31-én kifutó rendszerben hatályát vesztik.
A pedagógiai program tartalmát meghatározó jogszabályok
- 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.),
- 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti köznevelési törvény módosításáról,
- 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról,
- 26/2013. (II. 12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról,
- 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
- 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról
- 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT),
- 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,
- 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet módosításáról,
- 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,
- 5/2020. (I.31.) korm. rendelet
- az intézmény Alapító okirata
1. Bevezető
A Sárberki Általános Iskola 1979 óta működik, a Nemzetközi Gyermekévben adták át rendeltetésének.
Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola. A fenntartó által kiadott Szakmai Alapdokumentum szerint fő feladatunk az iskolaérett, tanköteles korú gyermekek műveltségének megalapozása, illetve az alapkésségek kialakítása. A normál osztályok mellett a Sárberki Minerva Alapítvány által támogatott képességfejlesztő osztály is működik, amely a tehetséggondozást tűzte ki célul.
Korlátozott létszámban (osztályonként 2-3 fő) ellátja a tanulásban akadályozott, az ép értelmű, testi, hallás, látás és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását.
Pedagógiai programunk az alapkészségek kialakításán túl megismerteti a gyermekekkel az informatika oktatás alapjait. Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciált oktatásra, a felzárkóztatásra, és természetesen a tehetséggondozásra egyaránt. Fontos, hogy gyermekeink tudása használható legyen, az alapvető információkat helyesen tudják kezelni az életben.
Célunk az, hogy eleget tegyünk az oktatásban felmerülő korszerű igényeknek, módszereknek. Mivel iskolánkban tehetséggondozás, felzárkóztató képzés is egyaránt folyik, éppen ezért fő célunk a különböző egyéni képességgel rendelkező gyermekek optimális módon történő tanítása, nevelése.
Telephelyünk Újváros legrégibb általános iskolája. E helyen 1952 óta folyik a tatabányai gyerekek oktatása, nevelése. Elkészülte idején fiatal bányászcsaládok éltek ebben a városrészben. Kezdetben a tanulói létszám elérte, alkalmanként túlhaladta az 1200-1500 főt. A város terjeszkedése, új iskolák épülése, majd lakosainak fokozatos öregedése miatt az iskoláskorúak száma csökkent. Az intézményben német nemzetiségi nyelvoktatás folyik.
2. Helyzetelemzés
2.1 A Sárberki Általános Iskola székhely helyzetelemzése
Iskolánk múltja, története arra kötelez bennünket, hogy nevelő-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk iskolánk, a lakóhely történetének, hagyományainak megismertetésére, iskolánk, a lakóhely iránti szeretet felébresztésére, az itt élő különféle világnézetű és nemzetiségű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására – mindezt kiterjesztve a haza történelmének, hagyományainak megismertetésére és szeretetére is.
Intézményünk fenntartója a Tatabányai Tankerületi Központ. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladataink:
A 6-14 éves iskoláskorú fiatalok részére biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást.
Felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, valamint az alapvizsgára.
A társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek és igények kialakítása.
Az alapfeladatok megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A szülők igényeinek megfelelően megszervezzük a tanulók egész napos nevelését. Eleinte kizárólag a lakótelepen élő családok gyerekei jártak ide, végezték itt tanulmányaikat. Később, a városban elsőként tagozatként vezettük be az informatika tantárgy oktatását, s ezzel a csökkenő gyerek létszám mellett is tudtunk évfolyamonként 2-3 osztályt indítani. 1990. után országszerte és városszerte is jelentős mértékben csökkent a tanköteles gyerekek száma. Közülük egyre többen kis létszámú osztályba való elhelyezésről szóló javaslatot kaptak. Ezért a fenntartó kis létszámú osztályokat indított, az egyik ilyen osztály működtetését vállaltuk. A tantestület tanítói, tanárai meg akartak felelni az új feladatnak, ezért többen is fejlesztő pedagógusi szakképesítést szereztek. 2000 óta a tehetséggondozás került előtérbe. Ekkor indult nálunk az első képességfejlesztő, tehetséggondozó osztály a Minerva Alapítvány támogatásával. Az új feladatnak való megfelelés érdekében a tantestület ismét tanult, képezte magát. 2011. óta Tehetségpont vagyunk, sok tehetséges tanulónk méreti meg magát városi, megyei versenyeken, ér el kiváló helyezéseket, vagy nyer felvételt a nyolc- és hatosztályos gimnáziumi osztályokba. Az évek során az intézmény tanulóinak összetétele is megváltozott. Kifutottak a kis létszámú osztályok, a tehetséggondozó osztályoknak köszönhetően folyamatosan nő a tanuló létszám, város teljes területéről kérik felvételüket hozzánk. Iskolánk pedagógusainak köszönhetően nem csupán külsejében újult meg az iskola, belső tartalommal is meg tudtuk tölteni.
A tantestület folyamatosan megújulni képes, tagjai megalapozott szakmai tudással, nyitott szemlélettel és pedagógiai elkötelezettséggel rendelkező nevelőegyéniségek.
Tárgyi feltételeink jók.
Tornateremmel, sportudvarral, nyolcezer kötetes könyvtárral, interaktív táblákkal, továbbá jelentős számítógépparkkal rendelkezünk.
Harmadik osztálytól tanítunk informatikát. Emelt óraszámban oktatjuk az angol és német nyelvet 5- 8. évfolyamon.
Minerva osztályainkban néptánc, furulya, görkorcsolya oktatás folyik a magyar és matematika tantárgyakat bontott csoportban sajátítják el a gyerekek.
A tanórákon tanultak kiegészítésére sokrétű szakköri foglalkozáson nyílik lehetőség, amelyek többsége a különféle művészeti ágakban való tevékenykedést, elmélyedést teszi lehetővé a tanulók számára.
Nevelő-oktató munkánkban törekszünk alkalmazkodni a beiskolázási körzetünkben élő családok igen eltérő szociális és kulturális helyzetéhez.
Fontos feladatunknak tartjuk a tanulók családi körülményeit tapintatosan, objektíven feltárni. A hátránnyal induló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára felzárkóztatást, a tehetséges, jó képességű gyermekek részére tehetséggondozást szervezünk tanórán és tanórán kívül. Ha kell, igényeljük iskolán kívüli partnereink – a pedagógiai, a szociális, az egészségügyi, a kulturális hálózat segítségét is.
Igyekszünk a társadalom, a szülők, a tanulók igényeit felmérni, azoknak megfelelni, egyeztetve a pedagógusok nevelési igényeivel.
Ezért fontos feladatunknak tartjuk olyan – szabad, független, emberséges, művelt, testileg, lelkileg egészséges – személyiségek nevelését, akik jó önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket, céljaikat, akik tisztában vannak céljaik eléréseinek alapvető módszereivel, képesek az önmegvalósításra.
2.2 A telephely helyzetelemzése
Beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik; tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását.
Intézményünkben minden évfolyamon tapasztaljuk, ahogy a társadalomban úgy az iskolába érkező gyerekek között is tovább nőnek a különbségek.
Csaknem minden évfolyamon van sajátos nevelési igényű tanuló, akik nevelése- oktatása a többi gyerekkel azonos osztályban történik.
SNI-s tanuló, elsősorban tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos
Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.
Iskolánk segíti a hátrányos helyzetű, jó képességű tanulókat:
- 2006-ban indult a „Másként ugyanoda” inkluzív oktatás bevezetése c. HEFOP 2.1.6 pályázat. A pályázati lehetőséget kihasználva eszközöket, felszereléseket szereztünk be.
- A pedagógiai program kiegészült a SNI-s tanulók eltérő tantervével, így lehetőség nyílt az integrált oktatásra. A pedagógusok továbbképzéseken készültek fel az integrált oktatásra.
Iskolánkban minden pedagógus rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel.
A szükséges fejlesztést főállású fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus végzi.
- Biztosítjuk a tanulóknak: a reggeli és délutáni ügyeletet, a napközit, szakköröket, sportköröket.
- Az intézmény személyi feltételeit 100%-os szakos ellátottsággal biztosítjuk.
- A tantestület tagjai folyamatosan át- és továbbképzik magukat.
- Függetlenített gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus, iskolaorvos, védőnő segíti munkánkat.
- Német nemzetiségi nyelvet oktatunk első osztálytól.
- gazdasági és vállalkozási ismereteket oktatunk
- speciális környezeti nevelés
- sokszínű szabadidős tevékenység
- tehetséggondozás
Iskolánk 18 tantermes iskolaként működik. Szaktantermeink: technika, művészeti, nyelvi, informatika, fejlesztő, kémia, tánc. A tantermek berendezése folyamatosan felújításra szorul. Szemléltető eszköz ellátottságunk megfelelő, pótlása folyamatos.
Könyvtárunkat tágas, olvasótermi résszel bővítettük.
Tantestület és az iskola minden dolgozója szellemi és fizikai energiáját arra fordítja, hogy probléma érzékenységével, rugalmasságával és hivatásszeretetével válaszokat keressen és találjon az iskolánkba járó tanulók együttképzésére, oktatására- nevelésére.
3. Nevelési program
3.1 Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
A Sárberki Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.
- Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:
- a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
- a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
- a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
- minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
- az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
- tanuló és tanuló,
- tanuló és nevelő,
- szülő és nevelő,
- nevelő és nevelő között.
- Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:
- a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
- iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
- szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
- törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
- segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
- Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
- rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
- igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,
- ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,
- nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
- Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében
- biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
- Intézményünk nyitott: minden tanuló értékes, a pedagógiai gyakorlatunk tervezésénél a tanulók értékeinek kibontása, megerősítése a domináns.
- Minden dolgozónk, pedagógusunk elkötelezett az egyéni fejlesztésen alapuló, a gyerekek egyéni képességeit figyelembe vevő inkluzív nevelés, oktatás iránt.
- Az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató partnerkapcsolati fejlesztéseinket tudatos terv szerint hajtjuk végre.
- Kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel, családokkal való partneri kapcsolat kialakítására, fejlesztésére a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében
- Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
- humánus,
- erkölcsös,
- fegyelmezett,
- művelt,
- kötelességtudó,
- érdeklődő, nyitott,
- kreatív, alkotó,
- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
- képes a problémák érzékelésére és megoldására,
- gyakorlatias,
- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
- jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
- van elképzelése a jövőjét illetően,
- becsüli a tudást,
- öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
- képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
- tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
- a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
- nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
- a természet, a környezet értékeit,
- más népek értékeit, hagyományait,
- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
- viselkedése udvarias,
- beszéde kulturált,
- társaival együttműködik,
- szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
- képes szeretetet adni és kapni,
- szereti hazáját,
- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
- szellemileg és testileg egészséges, edzett,
- egészségesen él,
- szeret sportolni, mozogni,
- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.
Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
3.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai és eljárása
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
- Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
- Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
- Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
- Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
- A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
- Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
- A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
- A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
- A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
- Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
- Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
- Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
- Követelés.
- Gyakoroltatás.
- Segítségadás.
- Ellenőrzés.
- Ösztönzés.
- A tanulói közösség
tevékenységének
megszervezése.
- Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzése,
elfogadtatása.
- Hagyományok kialakítása.
- Követelés.
- Ellenőrzés
- Ösztönzés.
- Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés.
- Tények és jelenségek
bemutatása.
- Műalkotások bemutatása.
- A nevelő személyes
példamutatása.
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.
- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
- Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés.
- A tanulók önálló elemző
munkája.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
- Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak többsége a nyolcadik évfolyam végén:
- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
- van elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjéről, sorsáról.
3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
- A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
- A tanulók értelmi nevelése.
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
- A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
- A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
- A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
- A tanulók nemzeti nevelése.
Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
- A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
- A tanulók munkára nevelése.
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
- A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
3.4 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
3.4.1 Az iskola egészségnevelési elvei
- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
- a táplálkozás,
- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
- a családi és kortárskapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
- a szexuális fejlődés területén.
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
3.4.2 Az iskola környezeti nevelési elvei
- a környezet fogalmával,
- a földi rendszer egységével,
- a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
- a környezetvédelem lehetőségeivel,
- lakóhelyünk természeti értékeivel,
- lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
3.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
- A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
- A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
- Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
- A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása
1.2 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
- A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
a) Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
b) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
c) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
d) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az egységes alapokra épülő differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.
A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.
A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
- Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:
a) Hagyományőrző tevékenységek
- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március15-e évfordulóján, június 04-én, karácsonykor, a 8. osztályosok ballagásakor.
- Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján.
- Márton nap, Mihály nap, Luca nap, Mikulás, Gergely nap, DÖK nap
- Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.
- Fontos feladat a telephely egykori névadójának, Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és városi szintű Móra Ferenchez kapcsolódó rendezvények megszervezése,
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
- Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
- A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.
- További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt (szakkörök, egyéni tehetséggondozás, gazdagító foglalkozások, tehetséggondozó műhelyek) .
- A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,
- akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,
- akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
- Minerva-program
- A Sárberki Minerva Alapítványt egy innovatív tanítói csoport kezdeményezésére hoztuk létre iskolánkban 2000-ben azzal a céllal, hogy tanulóink sokirányú fejlesztését, a tehetséges gyerekek gondozását, felkészítését az Alapítvány nyújtotta eszközökkel oldjuk meg, és saját munkánkat színvonalasabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé tegyük.
- Pedagógiai kutatások vizsgálták a tanulói eredményesség és az osztálylétszám összefüggéseit, és bizonyították, hogy hagyományos módszerek alkalmazása mellett is eredményesebb a kisebb létszámú csoportban végzett munka..
- Az alapítványi osztályokban csoportbontásban dolgozunk, s emellett osztályainkban – a nem alapítványiakban is- korszerű pedagógiai módszerekkel és eszközökkel erősítjük fel a csoportbontás hatékonyságát. (projectmódszer, kooperatív technikák, drámapedagógia, folyamatos differenciálás)
- Az alsós alapítványi osztályokban két pedagógus van jelen a napi munkában, akik tantárgycsoportokat tanítanak, folyamatosan összehangolják tevékenységüket, ezzel is biztosítva a tantárgyak közti koncentrációt.
- A program célja, hogy tanulóinkat képességeikhez és önmagukhoz mérten differenciáltan fejlesszük. Ennek egyik hatékony eszköze, hogy megtanítjuk őket tanulni, a fogékonyságukat és érdeklődésüket kihasználva változatos módszerekkel, folyamatos tevékenykedtetéssel tesszük őket érdekeltté a tudás megszerzésére.
- A csoportokon belül átlátjuk a gyerekek munkáját, és délután olyan játékos, mozgásos foglalkozásokat tartunk, biztosítunk, amelyek az alapkészségeket, képességeket erősítik, segítik a tananyag beépülését. (gyurmázás, gyöngyfűzés, stb.)
- A délutáni foglalkozások alaptevékenysége a néptánc, amely fejleszti többek között a ritmusérzéket, a koncentrációt, a mozgáskoordinációt, közösségi élményt nyújt, megismerjük hagyományainkat, a régi gyerekjátékokat, népszokásokat, általa őrizzük a népi kultúrát.
- Minden 1-4. osztályos tanulónk heti két alkalommal vesz részt néptánc foglalkozáson. Felső tagozaton önkéntesen választható, így nívócsoport működik.
- Az alapítványi támogatásból számos más foglalkozást is tudunk biztosítani, főként olyat, amely a néptánchoz hasonlóan sokoldalú fejlesztést biztosít (görkorcsolya, foci, röplabda, kosárlabda, furulya, énekkar, népi ének, kézműves foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök.).
- Emellett könnyen eljuthatunk múzeumokba, színházakba, koncertekre, erdei iskolába, mert az anyagi feltételeket az alapítvány biztosítja.
- Az alapítványi osztályokban is ugyanazt, az iskola Pedagógiai Programjában és helyi tantervében megjelölt tartalmakat tanítjuk, de a csoportbontásnak köszönhetően lehetőség van az ismeretek elmélyítésére, sulykolásra.
- Az alapítvány minden általa vásárolt taneszköz használatát a nem alapítványi osztályok számára is biztosítja.
- Fontosnak tartjuk a szemléltetést, a konkrét tapasztalást, a tevékenykedtetést, hogy az olvasott, látott, hallott ismeret jobban beépüljön, bevésődjön.
- A folyamatos tehetséggondozásnak köszönhető, hogy városi, megyei versenyeken kiemelkedő eredményeink születtek az utóbbi években, és több alkalommal jutottunk be országos versenyekre is humán és reál tárgyakból egyaránt.
- Tanulóink művészeti produkcióikkal fellépnek iskolai rendezvényeinken és városi bemutatókon, megnyitókon (Ablaknyitogató, Almakoncert).
- Az alapítvány segítségével nyári tábort szervezünk két turnusban -ezzel is segítve a gyerekek nyári felügyeletét-, ahol tartalmas programokat biztosítunk táborozó gyerekeinknek.
- A Minerva-program az iskolai élet minden területén segíti, gazdagítja mind a tanulók és szülők életét, mind a pedagógusok munkáját, alkalmazhatjuk mindazt a felhalmozott tudást, amelyet a kislétszámú osztályokba járó gyerekek fejlesztéséhez és a tehetséges tanulók gondozásához az évek során megszereztünk.
e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés.
Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.
A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók
- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
- fejlődésének elősegítése,
- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.
Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.
A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.
f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.
j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy autóbuszos tanulmányi kirándulásokat szerveznek a szűkebb és tágabb lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.
k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
l) Erdei iskolák, sí tábor, egyéb táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, a sí tábor, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
- o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
r) Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik - a tanítási napokon a délutáni időszakban - az alsó tagozaton napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt legalább 10 tanuló szülője igényeli. Minden évben áprilisig felmérjük a következő tanév igényeit.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 25
Tegnapi: 131
Heti: 507
Havi: 2 656
Össz.: 788 423
Látogatottság növelés
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6. - © 2008 - 2024 - morasuli.hupont.hu