Az osztályfőnöki munka tartalma /folyt./

-       Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-       Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-       Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-       Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-       Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-       Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket. (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-       Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-       Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-       Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-       A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-       Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-       A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-       Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-       A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

-       Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-       Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-       Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-       Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-       Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-       Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-       Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-       Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

1. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a)     A tanév elején összeállított munkaterv

-       Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-       Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

-       Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-       Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-       Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-       Az osztály diákközösségének vezetői.

-       Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b)    Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

-       Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-       Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-       Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

1. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

-       Tanulók száma, ebből leány

-       Állami nevelt (gondozott)

-       Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

-       Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

-       Sajátos nevelési igényű tanuló

-       Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

-       Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

-       Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

-       Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

-       Más településről bejáró tanuló

-       Nem magyar állampolgár

-       Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

-       Tanulók száma

-       Osztályozott tanulók száma és aránya

-       Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-       Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-       Az osztály tanulmányi átlaga

-       Kitűnő tanulók száma és aránya

-       Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-       Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-       Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-       Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-       Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-       Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-       A bukások száma tantárgyanként

-       A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-       Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

• A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
• Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
• A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
• A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
• A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
• Továbbtanulás iskolatípusok szerint
• Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
• Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
• Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
• Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

-       Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-       Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-       A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

-       Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

-       Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

-       A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

-       A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-       Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

• Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
• Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
• A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

 

1. Az osztályfőnöki órák témái

a)     Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

-       A házirend szabályainak megbeszélése.

-       Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-       Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-       Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-       Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-       Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-       A kerékpáros közlekedés szabályai.

b)    Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

-       Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

-       Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

-       Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

-       Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

-       Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

-       Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

-       Megemlékezés az iskola névadójáról.

-       Osztálykirándulás előkészítése.

c)     Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően

-       A tanulást is tanulni kell

-       Tanulást segítő tevékenységek

-       Egészséges életrend

-       A helyes napirend kialakítása

-       A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

-       Ünnep a családban

-       Az ünnepek szerepe az emberek életében

-       Ismerem-e önmagam?

-       A megismerés forrásai

-       Baráti kapcsolatok

-       Részvétel a házi munkában

-       A nyári szünidő tervezése

-       A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

-       Fiúk és lányok barátsága

-       A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

-       Igazmondás, hazugság

-       A serdülők biológiai és higiéniai problémái

-       Fejlesztő játékok tanulása

-       Tudni illik, hogy mi illik

-       Illemtan a gyakorlatban

-       Lakásunk kultúrája

-       Pályaválasztásra készülünk

-       Önállóság a tanulásban

-       Konfliktusok az osztályban

-       Igaz barátok az osztályban

-       A kulturált magatartás szabályai

-       Viselkedés ünnepi alkalmakkor

-       Bírálat, önbírálat

-       A család funkciói

-       Konfliktus a családban

-       Fizikai és szellemi munka

-       A pénz szerepe életünkben

-       Ápolt, divatos megjelenés

-       Hogyan rendezném be otthonomat?

-       A vendéglátás illemtana

-       A határainkon túl élő magyarság

-       Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

-       Az étkezési kultúra

-       Az iskolaválasztás gondja

-       A család pályaválasztási elképzelései

-       Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

-       Törekvés a harmonikus életre

-       Jövőnkre készülünk

-       Harcban önmagunkkal

-       Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

-       Ügyintézés a mindennapokban

-       Barátság, szerelem, szexualitás

-       Házasság és család, a felbomló család

-       Hétköznapok és ünnepek a családban

-       Korunk jellemző betegségei

-       A fiatalkori bűnözés

-       A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

-       Különféle tanulási módszerek

-       A jó időbeosztás, a helyes napirend

-       Közösségfejlesztő játékok

-       A kulturált viselkedés alapjai, illem

-       Ismerős, haver, barát

-       Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

-       Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"

-       Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

-       Közlekedési szabályok, utazási illemtan

-       Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése

-       Megjelenés, öltözködés

-       A sport szerepe az egészséges fejlődésben

-       Helyem a családban, szüleink tisztelete

-       Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

-       Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)

-       Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

-       A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása

-       Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

-       Iskolai hagyományok megismerés

-       Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.

-       Szerelem és házasság

-       Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

-       Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

-       Családi hagyományok, ünnepek

-       A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

-       Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen

-       A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

-       Megélhetés, gazdálkodás, jólét

-       Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

-       Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink

-       Helyünk Európában

-       Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

-       Az információszerzés lehetőségei

-       Családi munkamegosztás, segítés otthon

-       A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

-       Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás,           tánc, képzőművészet stb.)

-       Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

-       Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

 

 

1.1      A kapcsolattartás rendje

A szülő és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató partnerkapcsolati fejlesztéseinket tudatos terv szerint hajtjuk végre. Kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel, családokkal való partneri kapcsolat kialakítására, fejlesztésére a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében.

1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-       az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-       az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

-       évente két fogadóórán.

1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a)     Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b)    Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

c)     Szülői értekezlet.

Feladata:

-       a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-       a szülők tájékoztatása

• az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
• az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
• a helyi tanterv követelményeiről,
• az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
• saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
• a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
• az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
• a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé.

d)    Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

e)     Nyílt tanítási órák.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

f)     Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

1. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
2. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskolavezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
3. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel.
4. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola vezetőjével, valamint nevelőitől előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást.
5. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.
6. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-       az iskola honlapján;

-       az iskola fenntartójánál;

-       az iskola irattárában;

-       az iskola könyvtárában;

-       az iskola nevelői szobájában;

-       az iskola igazgatójánál;

-       az iskola igazgatóhelyetteseinél.

A tanuló és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-       az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-       a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-       az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskolavezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

 

Az pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
2. Az együttműködés fórumai:

-       az iskolavezetőség ülései,

-       a különböző értekezletek,

-       megbeszélések,

-       munkacsoportok

1. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
2. Az igazgató az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
3. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

-       az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-       az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgató, az iskolavezetőség felé.

1. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, vagy a köznevelési tanáccsal.

 

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

-       a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-       tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-       sportélet;

-       túrák, kirándulások szervezése;

-       kulturális, szabadidős programok szervezése;

-       a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

1. Ezekben a kérdésekben

-       az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-       a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

1. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
2. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

-       az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-       a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-       az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-       a házirend elfogadása előtt.

1. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) és a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
2. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

   1.1      A jogviszonylétesítés és a felvételi eljárás szabályai

   1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
   2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
   3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
   • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
   • a szülő személyi igazolványát;
   • a gyermek lakcímkártyáját;
   • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
   • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
   • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
   1. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
   • a tanuló anyakönyvi kivonatát;
   • a szülő személyi igazolványát;
   • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
   • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
   1. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
   2. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.
   3. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
   4. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
   5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

    

   1.2      A magasabb évfolyamra lépés feltételei

   A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a Pedagógiai Program "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

   A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. évfolyamtól a 8. évfolyam végéig minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a tovább haladáshoz.

   Ha a tanuló a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

   Ha a tanuló a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanév végén három tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a nevelőtestület mérlegelésétől függően javító vizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles.

   Ha a tanuló a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

   A tanuló – a szülő írásbeli kérelmére- a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig igazgatói engedéllyel megismételheti abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.

   Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

   Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása: együtt a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tartárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

   A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:

   • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
   • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
   • mulasztásai miatt engedélyezték;
   • magántanuló volt.

   A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsgát le kell tenni a készségtantárgyak kivételével minden tantárgyból.

   Az autizmussal élő tanuló tovább haladásának feltételei:

   •           Az egyénre szabott tanterv és fejlesztési terv jellegéből fakadóan a továbbhaladás feltételei is egyénileg változóak és a szakember-szülő konszenzusán alapulva változóak

   •           Alapelv, hogy mindenkor a gyermek érdekeit kell elsődlegesnek tekinteni.

   
   

    

    

   1.3      Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai:

   A szülőnek joga írásban kérelmezni gyermeke iskolaváltását, átvételét másik iskolába.

   • A kérelem elbírálása során az iskola köteles alkalmazni az egyenlő bánásmód követelményét.
   • Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.
   • Előnyben kell részesíteni a különleges helyzetű tanulót. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
     • halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
     • szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
     • testvére az adott intézmény tanulója, vagy
     • munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
     • az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
     • Az iskolai osztályra megállapított maximális létszámtól a tanítási év során csak akkor lehet eltérni, ha tanuló átvétele, felvétele miatt ez indokolt.
     • Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével dönt az igazgató.
     • Ha a körzeten kívül tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

   A beiratkozás formai követelményei

   •      a gyermek személyiazonosító igazolványa

   •      a gyermek lakcímkártyája,

   •      a szülő (gondviselő) nyilatkozata,

   •      magasabb évfolyamon az iskolai bizonyítvány, amely igazolja, hogy a tanuló az előző évfolyam követelményeit teljesítette,

   •      az iskola igazgatójának támogató döntése.

   Az osztályba, a csoportba sorolás szabályai:

   Az iskolába felvett tanuló osztályba sorolásáról az iskola igazgatója dönt, figyelembe véve az osztályok törvényi maximált létszámát, az egyes osztályok közötti arányos elosztás elvét, az integrált oktatásban részesülők arányát.

   Másik osztályba, csoportba kerülést a szülő írásban kérheti, melyet indokolni kell. A kérelem elbírálása az igazgató jogköre.

   Tanév közben iskolánkba érkező tanulók esetleges lemaradásainak pótlására felzárkózási időt biztosítunk, a tanulók segítséget kaphatnak a szaktanároktól. Indokolt esetben az egyes tantárgyakból képességfelmérő feladatsorokkal kell az egyéni felzárkóztatás indokoltságát kideríteni.

    

    Különbözeti vizsga

   •      Különbözeti vizsga letételét iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az iskola.

   •      Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres tovább haladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

   •           A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

   
   

    

   1.4      Az ismeretek számonkérésének rendje:

   Az írásbeli beszámoltatás formái

   Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó

   témazáró dolgozatot írnak. Azoknak a tanulóknak, akik a dolgozatot hiányzás miatt nem írták

   meg, két héten belül pótolniuk kell. Egy nap legfeljebb két témazárót íratunk.

   A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A kisdolgozatok,

   szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik

   tanítási órán írathatók.

   Az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli

   dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek matematikából, magyar nyelv és irodalom

   tantárgyakból.

   A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája,

   annak javuló és romló tendenciája alapján kell meghatározni. Az osztályzatot az érdemjegyek

   átlaga adja.

   A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

   írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek, stb. értékelésekor az elért teljesítmény

   (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a

   szaktárgyat tanító nevelők:

   Teljesítmény         Érdemjegy

   0 - 32 %                 elégtelen (1)

   33 - 50 %               elégséges (2)

   51 - 75 %               közepes (3)

   76 - 90 %               jó (4)

   91 - 100 %             jeles (5)

   Az SNI/BTMN tanulók teljesítményének érdemjegyre váltása ettől eltérhet.

   A tanulók és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: Elért pontszám / maximális pontszám

   Az osztályzatot beírjuk az elektronikus naplóba.

   Dolgozatokat: mindenki igyekezzen a lehető legrövidebb időn belül kijavítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni, majd visszagyűjteni. A szülőnek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán, vagy szülői értekezleten megtekintse.

   A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat 1 évig köteles minden szaktanár megőrizni.

   Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét. Egy hónappal a félév értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni). A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Év eleji és év végi felmérést alapos ismétlés, rendszerezés, összefoglalás után ellenőrző, minősítő funkcióval iratunk.

    

    

   
   

    

   Az otthoni, napközis, tanulószobai, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei és korlátai

   A napközis és tanulószobai foglalkozások feladatai:

   Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.

   A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.

   A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatása.

   Segédkönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.

   Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

   A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok.

   A házi feladatok kiadásának szempontjai:

   • a tanulók napi és heti terhelése,
   • az egyes diákok képességeit, adottságai,
   • az életkori sajátosságok,
   • az értelmi fejlettség,
   • a fejlődés üteme,
   • házi feladat előkészítettsége.

   A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:

   • A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!
   • A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.
   • A napközis kollégák lehetőleg tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is!
   • A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!
   • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!
   • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
   • Hétvégére és a tanítási szünetek idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik tanóráról a másikra szokásos.
   • A tanulók másnapra történő összes felkészülési ideje az 1-3. évfolyamon ne legyen több 45 percnél, a 4-8. évfolyamon 90 percnél.
   • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

   A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl.

   versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az

   önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

   
   

    

   1.5      Tanulmányok alatti vizsgák

   1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
   • osztályozó vizsga,
   • pótló vizsga,
   • javítóvizsga.
   1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
   • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
   • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
   • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
   • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
   1. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
   2. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
   3. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok, valamint a 22/2013.(III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló szabályok szerint szervezzük meg.
   4. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
   • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
   • javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
   1. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg, a helyi tantervnek megfelelően
   2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak, egyéni elbírálás alapján felmentéstől függően:

    

   TANTÁRGY	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	GYAKORLATI
   	VIZSGA
   ALSÓ TAGOZAT
   Magyar nyelv	ÍRÁSBELI
   Magyar irodalom	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
   Idegen nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
   Matematika	ÍRÁSBELI
   Etika/Hit-és erkölcstan		SZÓBELI
   Környezetismeret	ÍRÁSBELI
   Digitális kultúra			GYAKORLATI
   Ének-zene			GYAKORLATI
   Vizuális kultúra			GYAKORLATI
   Technika és tervezés			GYAKORLATI
   Testnevelés			GYAKORLATI

   
   

    

   FELSŐ TAGOZAT
   Magyar nyelv	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Magyar irodalom	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Idegen nyelvek	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Matematika	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Etika/Hit és erkölcstan		SZÓBELI
   Történelem	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Természettudomány	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Fizika	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Kémia	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Biológia	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Földrajz	ÍRÁSBELI	vagy SZÓBELI
   Ének-zene			GYAKORLATI
   Hon- és népismeret			GYAKORLATI
   Dráma és színház			GYAKORLATI
   Állampolgári ismeretek			GYAKORLATI
   Vizuális kultúra			GYAKORLATI
   Digitális kultúra			GYAKORLATI
   Technika és tervezés			GYAKORLATI
   Testnevelés			GYAKORLATI

   
   

    

   1. A vizsgák előkészítése:

    A vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért az igazgató felel.

   A vizsgák háromtagú vizsgabizottság – elnök, kérdező tanár, ellenőrző pedagógus – előtt történnek. A bizottságba, amennyiben erre lehetőség van, legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tárgy tanítására. A vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. Az elnök felelős a vizsga törvényes lebonyolításáért, a bizottság szakszerű működéséért és az iratok szabályszerű kitöltéséért.

   A vizsgák anyagát a megbízott szaktanár állítja össze és azt a vizsga előtt két nappal bemutatja az igazgatóhelyettesnek.

   Vizsgák reggel nyolc óra és délután tizenhárom óra között szervezhetők. Egy vizsganapon egy tanulónak legfeljebb 3 vizsga szervezhető. A vizsgázónak legalább 10 perccel a vizsga kezdete előtt meg kell jelennie a helyszínen. A vizsgák között 15 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.

   A vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik.

   Az írásbeli feladatlapokon és a tétellapokon (szóbeli, gyakorlati vizsga esetén) szerepelnie kell a vizsgázó nevének, osztályának, a tantárgy nevének és a vizsga pontos idejének, alul a kapott érdemjegynek (szóval és számmal pl. közepes (3) és a kérdező tanár aláírásának. A feladatlapot és a tétellapot a kérdező tanár írja alá, a tétellapot és a jegyzőkönyvet az elnök vezeti.

   1. A vizsga szabályai:

   Az írásbeli vizsga szabályai

   • A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc.
   • A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kiosztja a feladatlapokat.
   • A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a kérdező tanár alakítja ki.
   • A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
   • A feladatlapot a kérdező tanár közvetlenül a vizsga befejezése után piros színnel kijavítja és leosztályozza.
   • Elégtelen írásbeli vizsga esetén a tanuló szóbeli javításra kap lehetőséget.

   A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, ill. a szakértői vélemény szerint az igazgató engedélye alapján:

   • az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni,
   • lehetővé kell tenni, hogy a vizsgázó az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
   • engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.
   • Ebben az esetben a tétellapra a feltett kérdések mellé minősítés kerül, alulra pedig a végleges osztályzat és az aláírás.

    

   A szóbeli vizsga szabályai

   • A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 10 percnél több nem lehet.
   • A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább 30 perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára.
   • A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéshez szükséges segédeszközöket.
   • A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
   • A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.
   • A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt.
   • A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt.
   • Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.
   • A tételre egy érdemjegy adható. Póttétel húzása esetén (a két érdemjegy átlaga adja a végleges osztályzatot) az osztályzatot a póttételre kapott pontszám megfelezésével kell megállapítani.

   A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, illetve a szakértői vélemény szerint az igazgató engedélye alapján:

   • a 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni,
   • engedélyezni kell, hogy a tanuló szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ebben az esetben a dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. Ezután a dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgáztató pedagógus felolvassa.

   A gyakorlati vizsga szabályai

   • A gyakorlati vizsga időtartama:

   -       rajz és vizuális kultúra            max.: 45 perc

   -       technika és tervezés                max: 60 perc

   -       többi tantárgy                         max.: 30 perc

   • A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről.
   • A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokról.
   • A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.
   
   

    

   1.  Az értékelés

   Az írásbeli munka értékelése a pedagógiai programban rögzített teljesítményszintek alapján történik.

   Teljesít-mény	Érdemjegy	Normál tagozaton tanulók	Teljesít-mény	Érdemjegy	Tanulásban akadályozott tanulók
   0-33%	elégtelen (1)	Felzárkóztatásra szorul	0-19 %:	Elégtelen (1)	Gyenge
   34-50%	elégséges (2)	Megfelelően teljesített	20-44 %:	elégséges (2)	Átlagos
   51-75%	közepes (3)		45-69 %:	közepes (3)
   76-90%	jó (4)	Jól teljesített	70-85 %:	jó (4)	Jó
   91-100%	jeles (5)	Kiválóan teljesített	86-100 %:	jeles (5)	Kiváló

   A fenti %-ok érvényesek az első évfolyam félévi és év végi szöveges minősítésekor is.

   A feladatlapot pontozással kell javítani. A feladatok mellett az elért és elérhető pontszámot egyaránt fel kell tüntetni. Az összpontszámot, az elért százalékot és a megfelelő érdemjegyet vagy minősítést a kérdező tanár rögzíti, majd aláírja a lapot. A vizsgákon kapott osztályzatokat és a megfelelő záradékokat az osztályfőnök, ill. a fő tárgy tanára vezeti be az iskolai dokumentumokba (ellenőrző, osztálynapló, törzslap, bizonyítvány, stb.)

   
   

    

   1.6      A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

   1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
   2. Munkánk során kiemelten kezeljük

   -       a sajátos nevelési igényű;

   -       a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

   -       a kiemelten tehetséges;

   -       a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

   1. Sajátos nevelési igényű tanulók

   -       Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

   -       A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg (1. sz. melléklet)

   -       A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

   -       Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

   -       A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

   • gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
   • az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,
   • a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
   • a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
   • a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
   • speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
   • képességfejlesztő játékok, eszközök,
   • számítógépek fejlesztő programokkal,

   1.2  Autizmussal élő gyermekek:

   Olyan pervazív (átható) fejlődési zavar, amelyben a három különböző területen jelenik meg minőségi károsodás: a kommunikáció, a szociális viselkedés és a rugalmas viselkedésszervezés területein. A szociális és kommunikációs készségek sérülése, valamint a tevékenységek megszervezésének nehézsége miatt a világ kaotikus, átláthatatlan számukra. Ahhoz, hogy megteremtsük a biztonságos környezetet, átláthatóvá kell tennünk számukra a környezetet, amelyet a tér és idő szervezésével, vizuális segítségekkel érhetünk el. A fejlesztéshez, a hatékony eszközrendszer kialakításához autizmusban képzett szakember segítsége szükséges. Sikeres integráció egyik fontos feltétele a lehető legnagyobb fokú segítségnyújtás a tevékenységek térbeli és időbeli megszervezésében: a gyermek érthető információt kapjon arról, hogy mikor mit kell vagy lehet csinálni, hol történik az adott tevékenység, mennyi ideig tart, mi lesz a következő tevékenység, hogyan kell egy tevékenységet elkezdeni, illetve befejezni. Szakszerű ellátásukhoz szükséges gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, mentálhigiénés munkatárs jelenléte, illetve az osztályban tanító pedagógusok megfelelő felkészítése,

   A fejlesztés alapvető feltételei:

   • a tárgyi és személyi-szakmai feltételek megteremtése
   • speciális taneszközök biztosítása
   • megfelelő szakmai háttér: az iskola tanulói és a szülők körében felvilágosító, preventív munka, hogy megfelelően elfogadók legyenek sajátos nevelési igényű gyerekekkel, és minél sikeresebb legyen az autizmussal élő gyerekek befogadása a többségi iskolába.
   • a tantestület pozitív, befogadó attitűddel való felkészülése a feladatra: különösen nagy feladat hárul azokra a pedagógusokra, akik osztályukban felvállalják az autista gyermekek befogadását, de az intézmény valamennyi dolgozójának tájékozottnak kell lennie a témában, hogy a gyermekek integrációját - akár egy folyosói találkozás alkalmával is - segíthessék

    

   • az autizmus területén jártas szakember: az autizmussal élő gyerekek képességkultúrája nagyon változatos, minden gyermekhez más kulcs vezet, ezt a kulcsot megtalálni csak megfelelő szakember segítségével lehet.
   • az autizmussal élő gyermekek oktatásában részt vevő szakemberek együttműködése, állandó vélemény cseréje, kommunikációja
   • Az autizmussal élő gyermek tanulási és gondolkodásmódja élesen különbözik a típusos gyermekétől, a velük történő foglalkozás a szokásostól eltérő, és csak az autizmus természetének megértésén alapuló intuícióval lehetséges.
   • Az érintett tanulók terhelése kétszeres, mert a tananyag mellett meg kell tanulniuk a szociális interakciókban való részvétel módjait.
   • Különösen hangsúlyos fejlesztendő tartalmak:
   • Viselkedési szabályok, minták
   • Énkép, önismeret
   • Érzelmek kifejezése
   • Önkontroll
   • Az emberi kapcsolatok rendszere
   • Mások tulajdonságai, tevékenységi körei, érzelmi reakciók felismerése
   • Az érdeklődésnek, életkornak megfelelő örömteli szabadidős készségek
   • A felsorolt tartalmak oktatásához autizmus specifikus pedagógiai módszerek állnak rendelkezésre.
   • Az integráció lehet részleges, teljes, fordított, szociális a gyermek specifikus állapotától függően. A mi intézményünkben mindhárom integrációs formát alkalmazzuk.

    

   Az autizmus szempontú csoportos befogadó oktatás megvalósítása

   A befogadás (inklúzió): Magyarországon leginkább az integráció kifejezést használják a szakemberek az általános pedagógia körébe tartozó és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttes nevelésével-oktatásával kapcsolatosan. A fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) fogalmait eltérő szintekként értelmezzük.

   A befogadás (inklúzió) többrétű fogalom, amely a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek közötti interakció maximális megvalósítását célozza. A fogyatékos gyermekek nevelését -oktatását vállaló többségi iskolaként, tudatos felkészülésünk nyomán a hangsúly nem a gyermekek puszta együttlétén, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van, ami a befogadó és a beilleszkedő fél számára egyaránt alkalmazkodást tesz szükségessé, és egyaránt jelent adást-kapást a megvalósítás során.

    

   Speciális megközelítés a tanításban

   • Az autizmussal élő gyermekek csoportjáról közoktatási szempontból egységesen kell gondolkodni, mert lényegében azonos szociális, kommunikációs, gondolkodásbeli fogyatékosságaik és fejlődési zavaruk miatt (általános értelmi képességeiktől függetlenül) azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő nevelési megközelítésre van szükség.
   • Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb nagyságú lépésekre kell bontani. Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig).
   • Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat.
   • A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell megjeleníteni és nem a pedagógus személyes kívánságaként.

    

   Protetikus környezet kialakítása

   • Az intézménynek az autizmussal élő gyermekek fejlődéséről az egyéni szükségleteknek megfelelő speciális pedagógiai támogatás révén, a tanulók egész élettevékenységét: a tanulási, közösségi, munka- és szabadidős tevékenységet befolyásolva kell gondoskodni.
     • Az intézményben a tárgyi, fizikai környezet csak a szükséges információkat tartalmazza, segítve ezzel a tanulók figyelmének fenntartását és a megértést. (Zavarók lehetnek a fény-árnyék viszonyok, felületek, mintázatok, színek, szagok, zajok, felesleges dekoráció, kényelmetlen bútorok, váratlan változások, stb.)
     • A pedagógusok tudatosan tervezik kommunikációjuk minden dimenzióját és számolnak azzal, hogy ők is lehetnek olyan ingerforrás, amely a gyermeket zavarják (pl.: sok hangos beszéd, szemüveg, ékszer, mintás, színes ruha, új frizura, illatok, váratlan változás a viselkedésükben).

    

   
   

    

   Az egyes tantárgyak tanítása és tanulása

   • Az egyes tantárgyak tanítása és tanulása terén is nehézségekkel kell számolni. Ezek természetesen nem minden autizmussal élő gyermekre érvényesek, de gyakoriak.
   • A nagymozgásra jellemző fejletlenség gyakran nehezíti a gyermek részvételét és a pedagógus feladatát a testnevelés órán. A gyermekek félhetnek a magasba felmászástól bordásfalon és kötélen, nehézségeik lehetnek az ugró és labdás feladatokban. A csapatjátékokban szociális gyengeségeik okozhatnak nehézséget.
   • A történelem tantárgyhoz kapcsolódó adatok memorizálása általában jó, azonban az egyes korszakok emberi tapasztalatainak empátia útján történő megértése nehezebb.
   • A matematika területén a becslés és az általánosítás nehézségei gyakoriak.
     • A magyar nyelv és irodalom feladatainak megoldásában az empátia és általánosítás gyengeségein kívül nehézséget jelent a tényszerű és fiktív olvasmányok, fogalmazások megoldása. A mozgásos fejletlenség kihat a kézírásra is. Az olvasásra jellemző teljesítmény jobb a beszédbeli képességeknél.
     • Az idegen nyelv mechanikus részének elsajátítása nem okoz nehézséget, azonban a nyelv szociális kontextusban való megértése és használata fokozza az autizmussal élő gyermekek nehézségeit. A hagyományos, nyelvtanra és szókincsre hangsúlyt helyező módszer eredményesen alkalmazható.
     • Ezen kívül az autizmussal élő gyermekek fejlődését szolgálja a kommunikáció központú magyar nyelv és irodalom, valamint idegennyelv-tanítás.

   A szakmai irányelvek és a szakirodalom alapján ismert, hogy a befogadó nevelés-oktatás nehézségei leküzdésének alapja az autizmus-specifikus megközelítések és módszerek alkalmazása, a befogadó szemléletű, jól felkészült pedagógus, gyógypedagógus egyidejű jelenléte az intézménybe, valamint a gyermekek számára megnyugtató környezet, amit a mi iskolánkban a Szivárvány-ház jelent. Ebben a környezetben biztosított a tökéletes nyugalom, ill. azok a mindennapi életre felkészítő életterek (konyha, fürdőszoba), melyek segítenek számukra a hétköznapi dolgokban való eligazodásban, a napi rutinok elsajátításában.

    

   Az integrált nevelés-oktatás jó hatással van a fogyatékos gyerekek ép társaira is, akik hamar megtanulják, hogy az emberek sokfélék, és ennek köszönhetően sokkal inkább elfogadók, befogadók lesznek felnőtt korukban is.

    

    

    

    

   1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

   -       szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

   -       az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

   -       felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

   -       egyéni foglalkozások;

   -       képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

   -       nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

   -       az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

   -       a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

   -       iskolai sportkör, szakkörök;

   -       a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

   -       szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

   -       a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

   -       a szülőkkel való együttműködés;

   -       családlátogatások;

   -       szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

   -       szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

   1. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek:

   Tehetséggondozó tevékenységünk során a kiemelkedő teljesítményre képes tanulóinkat oly módon segítjük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak.  Akkreditálás alatti Tehetségpontként,  e cél elérése munkánk fő feladatkörei a következők:

   -       A tehetségfogalom meghatározása

   -       A tehetségazonosítás

   -       A tehetséggondozás

   A Mönks-Renzulli-féle tehetségkoncepciót alkalmazzuk a további tehetségidentifikációs munkánkhoz. Renzulli „háromkörös” modelljében a tehetség az átlag feletti képességek, kreativitás és feladatelkötelezettség interakciójában jelenik meg. Mönks az iskola, a család és a kortársak szerepét is hangsúlyozza. Hisszük és valljuk, hogy az iskolának, a pedagógusoknak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.

    

    

    

                Az iskolai tehetségazonosítás során a szubjektívtől az objektív dimenziók mentén haladunk. /Herskovits-Gyarmathy/ alapján. Abból indulunk ki, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Ezt a tehetséget igyekszünk felfedezni és fejleszteni. A tehetséggondozás már elkezdődik az alsó tagozaton.

   3.1. Alsó tagozat tehetségsegítési területei

   A kisiskolás korban elsősorban alapozó munkát végzünk, valamint a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit próbáljuk hatékonyan fejleszteni. /Pl.: anyanyelvi, matematikai képességek, memória/ Mivel a speciális képességek ebben az életkorban kevésbé alakulnak még ki, nem alkalmazzuk az alapozó időszakban a gazdagító programokat.

   Tehetséggondozó feladatunknak tekintjük, hogy a kiemelkedő teljesítményre képes gyerekeket oly módon segítsük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak. Célunk a tapasztalatszerzésre épülő megismerés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása és az egyéni fejlettséghez igazodó, differenciált fejlesztés.

   Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzuk az alsó tagozaton az egyéni tehetséggondozást /délutáni elfoglaltságként 1-2-3 tanulóval/, a kooperatív tanulási technikákat és a projektpedagógiát. Utóbbi Komplex Tehetséggondozó Műhely formájában működik.

    

Oldal: PEDAGÓGIAI PROGRAM /folyt./
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6. - © 2008 - 2024 - morasuli.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat