Testnevelés

Témakör neve	1. évf.		2. évf.		3. évf.		4. évf.
	a oszt.	b, c, oszt.	a oszt.	b, c, oszt.	a oszt.	b, c, oszt.	a oszt.	b, c, oszt.
Gimnasztika és rendgyakorlatok – prevenció, relaxáció	12	12	11	8	11	8	11	8
Kúszások és mászások	13	10	10	8	11	10	11	10
Járások és futások	18	12	14	10	18	14	18	14
Szökdelések, ugrások	13	8	10	8	12	8	12	8
Dobások, ütések	10	8	8	6	10	8	10	8
Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok	16	10	14	12	15	12	15	12
Labdás gyakorlatok	13	10	13	10	13	10	13	10
Testnevelési és népi játékok	14	10	14	10	16	12	16	12
Küzdőfeladatok és - játékok	12	8	12	10	15	10	15	10
Foglalkozások alternatív környezetben	23	20	20	8	23	16	23	16
Úszás	-	-	18	18	-	-	-	-
Összes óraszám:	144	108	144	108	144	108	144	108

 

Témakör	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Gimnasztika és rendgyakorlatok – prevenció, relaxáció	18	18	18	18
Atlétikai jellegű feladatmegoldások	35	38	37	37
Torna jellegű feladatmegoldások	30	33	34	34
Sportjátékok	35	35	38	38
Testnevelési és népi játékok	16	20	17	17
Önvédelmi és küzdősportok	12	20	20	20
Alternatív környezetben űzhető mozgásformák	16	16	6	16
Úszás	18	-	-	-
Összesen	180	180	180	180

 

 

 

Választható tantárgyak, foglalkozások

1. Nyelvoktatás: Angol- német nyelv a székhelyen és a telephelyen, 3-8. évfolyamon. A szülők kérése és a szaktanár javaslata alapján.

2. Hit és erkölcstan vagy etika oktatás, a szülő kérése alapján.

3. Napközis foglalkozások

Napközis ellátásban részesül az iskola valamennyi, ezt igénylő tanulója. A napközi otthonos csoportok idő- és foglalkozási rendje az iskolai osztályok órarendjéhez igazodik, a csoportok otthona, a foglalkozások helyszíne a délelőtt tantermenként funkcionáló termek. A csoportok általában évfolyamonként, esetenként osztályonként szerveződnek. A napközis teendőket szakképzett pedagógusok látják el. Felelősségük nagy és szerteágazó, hiszen meg kell oldaniuk a hozzájuk tartozó gyermek egyéni és csoportos problémáit, személyre szabottan fejleszteni kell a gyermekek egyéniségét, személyiségét, formálni kell jellemüket. A tanítók a gyermekek számára kulturális, manuális tevékenységeket, vetélkedőket, programokat szerveznek. Kiemelten szerepel a mindennapi tevékenység szervezésében a mindennapos testnevelés megszervezése, játékos mozgás formájában.

4. Tanulószoba

Tanulószobai ellátásban részesül az iskola valamennyi, ezt igénylő felső tagozatos tanulója. A tanulószobai csoportok idő- és foglalkozási rendje az iskolai osztályok órarendjéhez igazodik, a csoportok otthona, a foglalkozások helyszíne a délelőtt tantermenként funkcionáló termek. A csoportok vegyesek. A tanulószoba vezetését szakképzett pedagógusok látják el. Kiemelten szerepel a tevékenység szervezésében a mindennapos felkészülés a tanítási órákra, a házi feladatok elkészítése.

5.Iskolaotthon

Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek- a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a szabad foglalkozások, a mindennapos testnevelés foglalkozási időkeretben történik.

A tanítási órák és a szabadidő összefüggő rendszert alkot. A tanulás és a szabadidő váltakoznak, szem előtt tartva ezzel a gyermekek terhelhetőségét. A tanulók szabadon bekapcsolódhatnak az intézmény tanórán kívüli foglalkozásaiba.

• Az egész napos iskolai nevelés és oktatás során a kötelező tanórai és egyéb foglalkozások szervezése a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást felváltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve történik – csak alsó tagozaton kerül megszervezésre.
• A két tanító között egyenlően oszlanak meg a feladatok
• a tanítási órák megoszlása: délelőtt – nehezebben elsajátítható tárgyak, délután – készségtárgyak, könnyebben elsajátítható tantárgyak
• A gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend kialakítása válik lehetővé.
• A tanítás, a tanulás, az aktív pihenés, a szabadidős tevékenységek célszerűen váltogatják egymást.
• Meghitt viszony alakul ki a pedagógus és a tanuló között. ( A szülőkkel szoros és harmonikus együttműködésre törekszünk.)
• Minden gyermek különböző, eltérő fejlettségi szintet mutat egyes területeken: így ennek megfelelően foglalkozunk velük.

6. Szakkörök

Szerveződése: érdeklődési kör szerint, különböző évfolyamú tanulókból

Tartalma: a tanórákon kívüli, gazdag műveltségi és oktatási anyag

Cél: képességfejlesztés, tehetséggondozás, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok bővítése, ismeretszerzés

7. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében differenciált képességfejlesztés

• tehetséggondozás, verseny előkészítők, nyelvvizsga felkészítés, középiskolai előkészítők.
• fejlesztés- sajátos nevelési igényű gyermekekkel, beilleszkedési-, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdőtanulókkal való foglalkozás.
• felzárkoztató foglalkozás – tantárgyi korrepetálás, felzárkóztatás, tananyag pótlása, elmélyítése, gyakorlás, versenyfelkészítés.

8. Iskolai sportkör keretében tömegsport és versenysport

Cél: a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása; az egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók, csoportok versenyekre történő felkészítése

Szerveződés: sportágak szerint külön fiú- és lánycsoportokban

 

 

 

Versenysport:   

• röplabda 1-8. osztályig
• labdarúgás 1-8. osztályig
• teremkerékpár 1-8. osztályig
• művészi torna 1-8. osztályig

 

 

Iskolánkban a tanulók szabadon dönthetnek arról, melyik tanórán kívüli foglalkozáson szeretnének részt venni.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az iskola szeptember 10-ig hirdeti meg, a tanulók igényei alapján. Szeptember 15-i héten indulnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon a részvétel kötelező a tanév végéig.

Nem tudjuk biztosítani a tanulóknak a szabad tanár választást.

 

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk :

• az angol/német nyelvet,
• az informatikát
• a néptáncot (fiú/lány)
• a rajz/technikát.

A bontás minden esetben a tantárgy jellegéből, a terem méretéből következik.

Ahol a létszám nem éri el a 14 főt, a tankerület engedélye esetén lehet bontani.

 

Mindennapos testnevelés

2011.évi CXC. törvény 27.§(11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. A testnevelés, sport segítségével ki kell alakítani az alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka.Amidennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. Belső igénnyé kell tenni tanulóinkban a mindennapos mozgás igényét, amely életük későbbi szakaszában is meghatározó marad.

Mindennapos testnevelés formái:

• felső tagozaton: heti öt óra
• alsóban: heti öt óra- a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán (néptánc) való részvétellel

 

 

A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése:

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a hon- és népismeret és az etika tantárgyak helyi tantervébe építi be.

 

Közlekedési ismeretekkel kapcsolatos tananyagrész oktatása

A NAT 2020-hoz illeszkedő kerettanterv alapján a következő ismereteket tanítjuk „Technika

és tervezés” órákon.

1. évfolyam

• A legalapvetőbb gyalogos közlekedési szabályok. (Hol közlekednek a gyalogosok?

Milyen színű jelzésnél haladhat át a kijelölt gyalogos átkelőhelyen?)

2. évfolyam

• Alapvető gyalogos- és kerékpáros közlekedési szabályok.
• Utazással kapcsolatos alapvető magatartásformák (udvariasság, biztonsági öv).

3. évfolyam

• Helyes viselkedési szokások a különböző közlekedési helyzetekben (gyalogos

közlekedés, személygépkocsiban és különböző közlekedési eszközökön való

közlekedés során).

• A kerékpár kötelező felszerelései.
• Szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök.

4. évfolyam

• Helyes viselkedés a közösségi közlekedési helyzetek során.
• Kerékpár működése, kötelező felszerelései.
• Alapvető közlekedési táblák, útburkolati jelek

5. évfolyam.

• Gyalogos közlekedés alapvető szabályai

7. évfolyam

• Közlekedés szerepe a mindennapokban.
• Településen belüli és települések közötti közlekedés ismeretei.
• Útvonalterv internetes program segítségével.
• A közlekedés infrastruktúrája (utak, alul- és felüljárók, hidak, alagutak).
• Fenntarható közlekedés.

Közlekedési teszt a 4. évfolyamon

A negyedik évfolyamos diákok a közlekedési tesztnek március 1-12. között hetente egyszer

futhatnak neki. Azok, akik legalább 80 százalékos eredményt teljesítenek, névre szóló

tanúsítványt kapnak. Ha valakinek nem sikerül teljesíteni a vizsgát március elején, akkor a

tavaszi szünet után, április 19-30. között újra próbálkozhat. Az ismertető szerint a kérdések

célja, hogy felmérjék, mennyire ismerik a diákok a gyalogos és kerékpáros közlekedés

szabályait. Az alapvető közlekedési szabályokról, a tábla- és jelismeretről, a tudatos

közlekedés alapelveiről szólnak a kérdések.

A teszt során a tanulók értékelése és minősítése a miniszter által jóváhagyott elektronikus

tanulmányi rendszerben az e célra kifejlesztett program segítségével történik

1.1      Tankönyvek, taneszközök

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.
2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika és tervezés.
3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

• A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
• A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

1. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

1.2      Sajátos pedagógiai módszerek:

A nevelőtestület és az igazgató döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában

alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a témanapokat, témaheteket és a

projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a

tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére

épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

Intézményünkben a tananyag komplex elsajátításának egyik formája a témanap, vagy témahét,

amikor az adott tárgykört a diákok 1-3 tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és

iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és

sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témanapok a tanév rendjének, a

munkatervnek a részét képezik, pontosítása évente a tanév eseményeit, időpontjait egyeztető

nevelőtestületi értekezleten zajlik.

 

 

A témanap, témahét várható pedagógiai eredményei:

• Kialakul és növekszik a munka során a személyes érintettségből adódó motiváltság.
• Kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony.
• Növekszik az önbizalom, magabiztosság, amely újabb cselekvésre ösztönöz.
• Csökkennek a magatartási anomáliák.
• Fejlődik a cselekvő- és szervezőképesség és az önálló ismeretszerzés képessége.
• Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt.
• A csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, az esetleg periférián lévő tanulók is bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe.

A témanapok és témahetek részletezése

Témanap neve: Pályaorientációs nap

• Központi témája: minden életkorban az annak megfelelő formában készítse fel a tanulókat a felnőtt életre, a továbbtanulásra, életpályájuk megtervezésére
• Időtartama: 1 nap
• Időpontja: október első fele
• Célcsoportja: 1-8. évfolyam
• Feldolgozási módszerek: tanulási módszerek, tanulási utak és pályák megismertetése, tematikus órák szervezése, pályaorientációs kiállítás meglátogatása, tanulási képességek fejlesztése, környékbeli vállalkozások és meghívott előadók, szakemberek életútjának megismerése.
• Várható pedagógiai eredmények: középiskola-választás elősegítése, későbbi életpálya realizálása, pályaválasztási ismeretek bővülése, pálya utak megismerése
• A megvalósítás felelősei: osztályfőnökök és pszichológus

Témanap neve: Alsó tagozatos napközis témanapok

• Központi témája: havonta változó tematikával
• Időtartama: havi 1 délután
• Időpontja: minden hónapban egyszer
• Célcsoportja: 1-4. osztály napközisei
• Feldolgozási módszerek: kézműves foglalkozások, könyvtárlátogatás, ünnepekhez kapcsolódó megemlékezések, egészségnevelés, környezetvédelem, közlekedésbiztonság, sportvetélkedők,
• Várható pedagógiai eredmények: kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony, a csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, az esetleg periférián lévő tanulók is bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe.
• A megvalósítás felelősei: tanítók

Témanap neve: Magyar Diáksport napja

• Központi témája: az Európai Diáksport Napjához csatlakozva a legalább napi 2 óra sportot népszerűsítjük
• Időtartama: 1 nap
• Időpontja: szeptember utolsó hete
• Célcsoportja: 1-8. osztály
• Feldolgozási módszerek: futóversenyek, akadálypályák, tematikus játékok, vetélkedők.
• Várható pedagógiai eredmények: a mozgás a mindennapok részévé válik, a sportolás örömén túl az egészséges táplálkozás, a vízivás és a zöldség-gyümölcs fogyasztás népszerűsítése is zajlik.
• A megvalósítás felelősei: testnevelők

Témanap neve: Föld napja

• Központi témája: a Föld természeti környezetének megóvása
• Időtartama: 1 nap
• Időpontja: április 22.
• Célcsoportja: 1-8. évfolyam
• Feldolgozási módszerek: faültetés, rajzversenyek, környezeti vetélkedők, falutakarítás • Várható pedagógiai eredmények: műanyagmentes világ előmozdítása, környezetvédelmi tudatosság fejlődése
• A megvalósítás felelősei: természettudományi munkaközösség vezetője

Témanap neve: Madarak és fák napja

• Központi témája: természetvédelem iránti elkötelezettség kialakítása
• Időtartama:1 nap
• Időpontja: május 10-e
• Célcsoportja: 1-8. évfolyam
• Feldolgozási módszerek: előadások, oktató célú séták, faültetés, parkosítás, vetélkedők
• Várható pedagógiai eredmények: az év fájának és év madarának megismerése, az épített környezet és a természeti világ összhangjának megfigyelése
• A megvalósítás felelősei: természettudományi munkaközösség

Témanap neve: javasolt témahetek közül a tanév elején a Munkatervben meghatározott témahét

• Központi témája: Digitális, Fenntarthatósági Témahét vagy PénzHét
• Időtartama: 3-5 nap
• Időpontja: rendeletben szabályozott
• Célcsoportja: 1-8. osztály
• Feldolgozási módszerek: órai tevékenységek, előadások, versenyek, vetélkedők
• Várható pedagógiai eredmények: a digitális világ, a fenntartható fejlődés és a pénzügyi faültetés, vetélkedők
• Várható pedagógiai eredmények: az év fájának és év madarának megismerése, az épített környezet és a természeti világ összhangjának megfigyelése
• A megvalósítás felelősei: természettudományi munkaközösség

Témanap neve: javasolt témahetek közül a tanév elején a Munkatervben meghatározott témahét

• Központi témája: Digitális, Fenntarthatósági Témahét vagy PénzHét
• Időtartama: 3-5 nap
• Időpontja: rendeletben szabályozott
• Célcsoportja: 1-8. osztály
• Feldolgozási módszerek: órai tevékenységek, előadások, versenyek, vetélkedők
• Várható pedagógiai eredmények: a digitális világ, a fenntartható fejlődés és a pénzügyi
• Faültetés, vetélkedők
• Várható pedagógiai eredmények: az év fájának és év madarának megismerése, az épített környezet és a természeti világ összhangjának megfigyelése
• A megvalósítás felelősei: természettudományi munkaközösség vezetője

Témanap neve: javasolt témahetek közül a tanév elején a Munkatervben meghatározott témahét

• Központi témája: Digitális, Fenntarthatósági Témahét vagy PénzHét
• Időtartama: 3-5 nap
• Időpontja: rendeletben szabályozott
• Célcsoportja: 1-8. osztály
• Feldolgozási módszerek: órai tevékenységek, előadások, versenyek, vetélkedők
• Várható pedagógiai eredmények: a digitális világ, a fenntartható fejlődés és a pénzügyi tudatosság fejlesztése
• A megvalósítás felelősei: szaktanárok, tanítók .

 

 

1.3      A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz, ellenőrzésénél:

• a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
• az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

1. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában
2. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
3. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
• A második évfolyamtól a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
• Az első évfolyamon félévkor és év végén, tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
• KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
• JÓL TELJESÍTETT
• MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
• FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
• A második évfolyamtól félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

1. A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
2. 9.     Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
3. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
4. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a KRÉTA rendszeren keresztül
5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

 

1. A félévi és év végi jegyek megállapításakor:

1,5 - 1,65

2,5 - 2,65

3,5 - 3,65

4,5 - 4,65 közötti átlag esetén a pedagógus dönt, hogy felfelé vagy lefelé kerekít.

1. A témazáró dolgozatok százalékos eredményeinek érdemjegyei

 

Teljesítmény	Érdemjegy
0-33 %:	elégtelen (1)
34-50 %:	elégséges (2)
51-75 %:	közepes (3)
76-90 %:	jó (4)
91-100 %:	jeles (5)

1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

1. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)     Példás (5) az a tanuló, aki:

-       a házirendet betartja;

-       a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-       kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-       önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-       tisztelettudó;

-       társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-       az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-       óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-       nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b)    Jó (4) az a tanuló, aki:

-       a házirendet betartja;

-       tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-       feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-       feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottokat teljesíti;

-       az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-       nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)     Változó (3) az a tanuló, aki.

-       az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-       a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-       feladatait nem minden esetben teljesíti;

-       előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-       a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-       igazolatlanul mulasztott;

-       osztályfőnöki intője van.

d)    Rossz (2) az a tanuló, aki:

-       a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-       feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-       magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-       társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-       viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-       több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-       több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

1. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
2. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
3. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

1. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)     Példás (5) az a tanuló, aki:

-       képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-       tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-       a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-       munkavégzése pontos, megbízható;

-       a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-       taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)    Jó (4) az a tanuló, aki:

-       képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-       rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-       a tanórákon többnyire aktív;

-       többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-       taneszközei tiszták, rendezettek.

c)     Változó (3) az a tanuló, akinek:

-       tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-       tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-       felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-       érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-       önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)    Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-       képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-       az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-       tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-       feladatait többnyire nem végzi el;

-       felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-       a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-       félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Az érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határideje Törekedni kell arra, hogy a tanítási évben az értékelések során keletkezett érdemjegyek a legrövidebb időn belül rögzítésre kerüljenek a KRÉTA naplóban. A témazáró dolgozatok kijavítására a pedagógusoknak két hét áll rendelkezésükre, ezért az elektronikus naplóban az érdemjegyek rögzítésének határideje is két hét.

Hit- és erkölcstan tantárgy értékelése:

Az iskola a KRÉTA rendszerben a tantárgyak elnevezésénél az „Etika/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja, ugyanakkor a csoportok szervezésében különbözteti meg a különböző felekezetű tanulócsoportokat. A hitoktatók a Kréta rendszerben értékelik a tanulókat az egyház követeményeinek megfelelően, az etika tanárok pedig a pedagógiai program követelményeinek megfelelően.

1.4      A tanuló jutalmazásával összefüggőelvek

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

-       példamutató magatartást tanúsít,

-       vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-       vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-       vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-       vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

 

 

Az iskolai jutalmazás formái.

a)     Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-       szaktanári dicséret,

-       napközis nevelői dicséret,

-       osztályfőnöki dicséret,

-       igazgatói dicséret,

-       nevelőtestületi dicséret.

b)    Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-       szaktárgyi teljesítményért,

-       példamutató magatartásért,

-       kiemelkedő szorgalomért,

-       példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c)     Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d)    Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e)     Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f)     A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

-       tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-       vagy a házirend előírásait megszegi,

-       vagy igazolatlanul mulaszt,

-       vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

-       szaktanári figyelmeztetés;

-       napközis nevelői figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki intés;

-       osztályfőnöki megrovás;

-       igazgatói figyelmeztetés;

-       igazgatói intés;

-       igazgatói megrovás;

-       tantestületi figyelmeztetés;

-       tantestületi intés;

-       tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

-       az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-       az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-       a szándékos károkozás;

-       az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-       ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Az autizmussal élő tanulók a magatartás és szorgalom osztályozása alól a fejlődészavar specifikumára (szociális beilleszkedési zavarok) való tekintettel felmentést kapnak.

 

 

1.5     A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

a)     Intézményünk működésében az egyenlő bánásmód követelményei érvényesülnek

• az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásában, a felvételi kérelmek elbírálásában,
• teljesítmények értékelésében,
• az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításában és igénybevételében,
• az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben,
• az oktatásban megszerezhető bizonyítványok, oklevelek kiadásában,
• a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférésben,
• az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetésében.

b)    Feladatok, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tett intézkedések.

• A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő szülők megfelelő tájékoztatást kapjanak az iskolai végzettséghez kötődő nyilatkozataikhoz, váljék teljes körűvé a nyilatkozattétel a HHH tanulókról.
• Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A HH és HHH tanulók részvételi arányának növelése az emelt óraszámú idegen nyelvi képzésben.
• Az iskolai nevelésben, oktatásban a teljes körű integráció megvalósítása.
• A HH és HHH tanulók részvételi arányának növelése a művészetoktatásban, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a nyári táborokon, az Útravaló ösztöndíj programban.
• A HH és HHH tanulók körében a mulasztási átlag iskolai átlagra való csökkentése.
• A HH és HHH tanulók kompetencia mérési eredményeinek javítása, az osztályismétlések számának vizsgálata.
• A mérési eredményekben az országos átlaghoz viszonyított lemaradás esetén intézkedési terv készítése a tanulók megsegítésére.
• A tanulók osztályba sorolásakor felmenő rendszerben figyelemmel kell kísérni, hogy a párhuzamos osztályokban a HHH tanulók aránya ne legyen több 25%-nál.
• Ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv, a művészetoktatásban térítési díj mentességének biztosítása a HH és HHH tanulók körében a törvényi előírásoknak megfelelően.
• A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
• Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására,
• személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból
• hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük,
• amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.
• Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség
• megteremtése érdekében:
• • a kulcskompetenciák fejlesztését,
• • az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a
• digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,
• • méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,
• • tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,
• a differenciáló módszerek alkalmazását,
• • a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók

integrált nevelését,

• • a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,
• • környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,
• • egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,
• • hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,
• • a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon,
• • a tanulási attitűd pozitív átformálását,
• • a továbbtanulás támogatását,
• • személyiségfejlesztést és közösségépítést,
• • a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,
• • partnerközpontú nevelést.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb

tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a nevelést/oktatást csak az egyik nembeli

tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy a nevelésben/oktatásban való részvétel önkéntes továbbá emiatt a nevelésben/oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

 

Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben:

Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon

• • a megkülönböztetés megszüntetése,
• • az egyenlő bánásmód,
• • az emberi méltóság tiszteletben tartása,
• • a társadalmi szolidaritás.

Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási

helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során.

A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük

• a településen élők szociális helyzetét

• a közszolgáltatások elérhetőségét

• a gyermekek/tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes osztályokban

• a gyógypedagógiai nevelést, oktatást

• a lemorzsolódás arányát

• a továbbtanulási mutatókat

• a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban

• az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban

• a kompetencia mérések eredményeit

• a humán-erőforrás hiányát

• az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést

• a módszertani képzettséget

• az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil

szervezetek).

• Az SNI és BTMN szakvéleményekben foglalt fejlesztési javaslatokat megismertetjük az érintett pedagógusokkal, szaktanárokkal (pl. szóbeli vagy írásbeli számonkérés előtérbe helyezése).
• Intézményünkben a szociális segítő heti két alkalommal tart fogadóórát mind az alsó, mind a felső tagozaton.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó intézményi stratégia

Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak azt a tanulót nevezzük, akinek az adott tanévben a

tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi

átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és estében komplex,

rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

Az iskolában megjelenő lemorzsolódások okai:

• az SNI, BTMN tanulók létszámának növekedése

• a tanulás során jelentkező iskolai kudarcok

• a tanulási nehézéggel küzdő tanulók motiválatlansága

• a helyes tanulási szokások kialakításának hiánya

• negatív önértékelés, önbizalomhiány

• a szülői támogatás hiánya

• gyakori hiányzások

A lemorzsolódás elkerülése érdekében feladatunk:

• a tanulásban lemaradó tanulókat motiválni kell

• felzárkóztatást kell biztosítani részükre

• egyéni tanulási szokásaikat ki kell alakítani

• tanulmányi munkájukat nyomon kell követni

• kapcsolatot kell tartani a szülőkkel

• növelni kell a tanulók önbizalmát

• erősítenünk kell a pozitív jövőképet a tanulókban

• segítenünk kell a reális önértékelésen alapuló pályaválasztást

• együtt kell működni a szaktanárnak, osztályfőnöknek

 

1.6      Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek:

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulóink képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy tanulóink képesek legyenek tenni saját egészségük érdekében.

A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük minél alaposabb megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, és az azok elleni tudatos fellépésre.

 

A programok megvalósítása alapvetően az iskolai élet színterein történik, azonban, ha a körülmények megkívánják, kilépünk az iskola falai közül. A programok végrehajtói alapvetően a szaktanárok, az iskola nevelőtestülete.

Kapcsolatot tartunk fenn olyan intézményekkel, szervezetekkel is, amelyek drog-prevenciós, egészségnevelési és környezeti nevelési munkánkat segíthetik.

 Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészségnevelés célja, feladata

• a tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal,
• tanulóink ismerjék meg és sajátítsák el az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; legyenek birtokában az egészséges életvitelhez szükséges képességeknek,
• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjaiból fontos ismeretekkel:
• az egészséges táplálkozás,
• az egészségre káros szokások (inaktív életmód, helytelen táplálkozás),
• az antihumánus szenvedélyek, (drog-, és alkoholfogyasztás, dohányzás),
• az aktív életmód, a sport,
• személyes higiénia,
• szexuális fejlődés,
• az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók,
• a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései területén.
• Az iskola egészségnevelést szolgáló tevékenységi formák a tanórai nevelésben

1-4. évfolyam

• Az egészségnevelés legfőbb közvetítői a tanítók, akik környezetismeret, magyar és technika órákon foglalkoznak elsősorban az egészséges táplálkozás, a tisztálkodás, a napi szokások kialakítása, a társas kapcsolatok, és a viselkedésformák témaköreivel.

5-8. évfolyam

• Az osztályfőnöki órákon tanári irányítással, kötetlen beszélgetések során foglalkozunk a személyes higiéniával, a helyes táplálkozással, a testi- lelki egészség megőrzésének, a folyamatos önképzés szükségességével.
• Az osztályfőnöki órák keretében a rendőrség ifjúságvédelmi munkatársai rendszeresen tartanak előadást a fiatalkori bűnözéssel, az alkoholizmussal, a kábítószer-használat káros hatásaival kapcsolatos témákban.
• A serdülőkori biológiai változásokkal, szexualitással kapcsolatos témák feldolgozásakor is rendszeresen hívunk szakértő előadót.
• A 6. évfolyamon az egészségtan, a 8. évfolyamon a biológia tantárgy tanításakor kiemelten foglalkozunk a tanulói szokások, az étrend, valamint az egészségmegőrző magatartás kialakításához szükséges alapismereteket közvetítésével.
• Az erkölcsi értékek megismerésében, valamint a helyes önismeret kialakításában, a társas kapcsolatok fejlesztésében fontos szerepet játszanak a magyar nyelv és irodalom órák is.
• A tanulók egészséges életmódra nevelésében fontos szerepe van a technika tantárgynak is.

Az alsó és felső tagozaton egyaránt nagy hangsúlyt kap a testnevelés órák során az egészségmegőrző, egészségfejlesztő testmozgás. Iskolánkban több tanórán kívüli sportfoglalkozáson is részt vehetnek a diákok (kézilabda, röplabda, kosárlabda, futball atlétika).

Tanórán kívül egészségnevelést szolgáló tevékenységi formák      

• Minden tanév novemberében egészségnapok, vagy egészséghét szervezése játékos vetélkedőkkel, előadásokkal
• Szakkörök (csecsemőápolási, vöröskeresztes, katasztrófavédelmi)
• Túrák, kirándulások
• Versenyek (egészségmegőrző, csecsemőápolási, vöröskeresztes, katasztrófavédelmi)
• Előadások

 Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezeti nevelés célja, feladata:

• a környezet értékei iránti felelős magatartás és életvitel kialakítása
• fenntartható fejlődés elveinek megismerése, azokkal való azonosulás
• erősíteni a tanulókban a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzésének szükségességét,
• a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás és életvitel kialakítása, (szelektív hulladékgyűjtés, takarékos energiafelhasználás)
• a globális összefüggések megértetése,
• a természet közeliség igényének erősítése,
• érzékennyé kell tenni a tanulókat a környezet állapota iránt,
• megismertetni a tanulókkal a környezetbarát technológiákat, energiákat
• fejleszteni a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva ezzel az életen át tartó tanulást
• iskolai környezetünket úgy alakítani, hogy ezzel mintát adjunk a tanulóinknak.

A környezeti nevelés rövidtávú céljai, azok elérésének eszközei:

• Tanulók érdeklődésének felkeltése a természetes és társadalmi környezetük mind alaposabb megismerése iránt. (tanórák, tanulmányi kirándulások, erdei iskola)
• Tanulóink aktívan vegyenek részt fenntartható fejlődés egyik fontos folyamatában, az újrahasznosításban (hulladékgyűjtés)
• Az anyag és energiapazarlás elleni aktív fellépés, fogyasztói szokások megváltoztatása (energiaőrjárat)
• Rendezett, tiszta, „zöld” környezet iránti igény erősítése (termek, iskola udvarának zöldítése, zöld őrjárat fűszerkert ápolása)
• Problémaelemző, rendszerező gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések felismerése (tanóra, erdei iskola, vetélkedők)
• Intézményeink az Ökoiskola éves feladatairól, prograjairól munkaterveket készítenek, amit a honlapjukon nyilvánosságra hoznak.

Személyi feltételek

Pedagógusaink elkötelezettek a környezettudatos magatartással kapcsolatban, ami az oktató-nevelő munka minden területén megnyilvánul. Intézményünkben ökoiskolai munkacsoport működik.

Az iskola környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formák a tanórai keretben:

• Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon kiemelten törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Megpróbáljuk megtanítani őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük lévő összefüggéseket, saját és az iskolai életben is tudják alkalmazni a fenntartható fejlődés elveit.
• Fontos a tantárgyak közti kapcsolatok erősítése, így a tanulók egységégben láthatják az egyes témához kapcsolódó ismereteket.
• A természettudományos tantárgyak (földrajz, fizika, kémia, biológia) megfelelő fejezeteiben tanítjuk a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozásokat.
• Történelem, magyar, rajz, földrajz órákon kiemelt szerepet kap a helyi értékek ismertetése.
• A környezeti nevelésben is fontos szerepe van az osztályfőnöki óráknak.

Az iskola környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formák a tanórán kívül:

• rendhagyó órák (hulladékkezelő, múzeum, állatkert stb.)
• szakkörök
• erdei iskola
• tanulmányi kirándulások
• tanulmányi versenyek
• nyári táborozások,
• üzemlátogatásokon pl. Vízmű
• pályázatok, kiállítások,
•  „jeles napok”, iskolatakarítás, dísznövény ültetése (pl.: Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és fák napja)
• kiállítások, előadások

Az egészségi és a környezeti nevelés során alkalmazott módszerek:

• élményalapú, tapasztalatközpontú ismeretszerzés
• játékok: szituációs és drámajátékok
• modellezés (főként alsó tagozaton)
• plakátkészítés, művészi kifejezés
• megbeszélés, vita, média használata
• kiselőadások, gyűjtő munkák

 

1.7      A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések)

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2020. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

-       A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

1. Minden év augusztus 31-ig a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

-       az iskola igazgatója;

-       a nevelőtestület bármely tagja;

-       a nevelők szakmai munkaközösségei;

-       a szülői munkaközösség;

-       az iskola fenntartója.

1. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatónak javasolhatják.
2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét.
3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.
2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. sarberki.hu
3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-       az iskola honlapján;

-       az iskola fenntartójánál;

-       az iskola irattárában;

-       az iskola könyvtárában;

-       az iskola nevelői szobájában;

-       az iskola igazgatójánál

2.   Záró rendelkezések

 

 

 

 

 

 

Oldal: PEDAGÓGIAI PROGRAM /folyt./
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6. - © 2008 - 2024 - morasuli.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat