3.2. Felső tagozat tehetségsegítési területei

A differenciált képességfejlesztő program az 5-8. osztályos tanulók számára készült. A komplex fejlesztés az 5. osztályban kezdődik el. A program a képességek fejlesztésére irányul, a gazdagítás szervezeti kereteit a délutáni blokkok adják. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósítjuk a tanulók önálló ismeretszerzésére épülő tanítási – tanulási formát.  Azokat a célokat valósítjuk meg tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, amelyek programunk bemutatásának elején találhatóak. A program alapelvei: tudományterületek integrálása a képességfejlesztés érdekében; a tudásszint növelése a szaktárgyi versenyekbe történő bekapcsolódással; a tanulók kreativitásának fejlesztése és a tevékenység-központúság.

A tehetségfejlesztést integrált formában végezzük. Délelőtt minden tanuló a saját osztályában tanul. Feladatunk a tantervi követelmények minél magasabb szinten történő, illetve a képességeknek megfelelő elsajátítása. A program a délelőtti tanórákon alkalmazott differenciáláson túl a délutáni foglalkozásokkal egészül ki. Célunk az ismeretfeldolgozás és a képességfejlesztés. Az idegen nyelvet tanulóink csoportbontásban tanulják emelt és alap szinten.

Minden osztály számára tanulás-módszertani foglalkozást biztosítunk szakköri keretben, melynek elemei a tanórákba is beépülnek. Így lehetőség nyílik a mérési eredményeket figyelembe véve az alulteljesítő tehetségek számára a megfelelő fejlesztést elvégezni, hiszen ezek a tanulók többnyire nehéz körülmények között élnek. Sokszor a gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében nem a képességek hiánya áll, hanem az, hogy nem rendelkeznek tanulóink a megfelelő tanulási stratégiákkal. A fejlesztő munka során a megismerő folyamatokra fektetünk nagy hangsúlyt, így a figyelem, az emlékezet, a megértő és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Mindezeket sok-sok gyakorlattal, célirányos játékokkal segítve. Tanítjuk a gyerekeknek az olvasási technikákat (ÁK3E vagy PQRST) módszert, jegyzetelést, átszerkesztést /rosszul szerkesztett szövegeket áttekinthetővé tesszük/, grafikus ábrák készítését, mnemotechnikai eljárásokat, a feleléstechnikát és a vizsgaszorongás kezelését. Ezekből is látszik, hogy az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése nagyon összetett feladat: sok elemet kell figyelemmel kísérni, azoknak rendszerré kell összeállni. Elégedettséggel tölt el bennünket, amikor a fejlesztő munka eredményeként láthatjuk, hogy a gyerekek a mechanikus tanulási technikák háttérbe szorításával elkezdik hatékonyan használni a szervezett és mélyre hatoló stratégiákat. Így nő a sikerélmény, ami szorosan összefügg a motivációval, kölcsönösen hatva egymásra. A foglalkozásokat osztálykeretben tartjuk, magas létszámú osztály esetén csoportbontásban.

A tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazzuk az 1-3 fő részére szervezett egyéni tehetséggondozást is, ahol a pedagógusok versenyekre készítik fel a tanulókat. Délután gazdagító foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink, melyek a következők: anyanyelv, matematika, idegen nyelv, sakk, természettudomány. A programok összeállításánál, megvalósításánál kiemelt feladatunk a tanulók feldolgozási készségeinek, kritikus, kreatív, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése. Felkészítjük őket a kutatásra, döntéshozatalra.

Az anyanyelvi blokk keretében helyesírási ismeretek, szépirodalmi művek feldolgozása, közlésformák megismerése és alkalmazása, könyvtárhasználati ismeretek, az informatika, a reklám, a média világában való eligazodás, idegenvezetés hazánk nagyobb városaiban témakörök szerepelnek.

Az képzőművészeti blokk célja, hogy megismerjék az alapvető rajzi és festési technikákat, illetve ennek megvalósítása által kibontakozhasson sokszínű, alkotó fantáziájuk. megismerkednek a formázás és a gipszöntés technikájával, kisplasztikák készítésével.

A matematika blokk célja a figyelem, az emlékezet, a logikus gondolkodás fejlesztése, összefüggések megállapítása. Az ismeretek elsajátítása játékos feladatokkal történik. A tanulók önálló ismeretszerzéssel, kiselőadások megtartásával bővíthetik tudásukat.

 A sakkoktatás céljaként a tanulók teljes személyiségének formálását, az értelmi képességek fejlesztését jelöltük meg. Legalapvetőbb feladat a sakk kód-, jel- és szimbólumrendszerén keresztül a sakkjáték törvényszerűségeinek megismertetése, felfedezése. A rendszeresen sakkozó gyerekeknél gyorsabban és hatékonyabban fejlődnek az értelmi képességek, amelyek elősegítik a tanulási folyamatok megvalósulását. Ennek a transzferhatásnak az értelmében a cél nem elsősorban a versenyszerűen sakkozni tudó tanulók kinevelése, hanem a sakkozáson keresztül olyan képességek, készségek fejlesztése, amelyek elősegítik az iskolai tanulási folyamatok hatékonyabbá válását. A sakkozó gyerekek egyéb tevékenységeiket is céltudatosabban, gyorsabban és pontosabban végzik. Különösen kisiskolás korban fejlődik általa az írás- és olvasáskészség és általában az értelmi képességek is. Fejleszti továbbá a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, a kreativitást. A sakkjátékkal bizonyos személyiségjegyeket is erősítünk: kitartást, megfontoltságot, tervszerűséget, kockázatvállalást, döntési képességet. A sakkozás hatására fokozatosan tudatosul tanulóink autonómiája, megnő reális önbizalmuk.

A programban résztvevő tanulók mindegyike valamelyik blokk tagja, de rugalmas átjárást biztosítunk a számukra. Azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt a programban, illetve alul teljesítők, integráció révén korrepetálást, felkészítő foglalkozást szervezünk a blokkrendszer tantárgyaiból. A pedagógusok fontos feladatuknak tekintik az alul teljesítő tehetségek fejlesztését, mely egyáltalán nem könnyű feladat. Többnyire a tanulók nem motiváltak, nem pozitív az iskolához való viszonyuk, szüleik általában nem veszik fel a kapcsolatot az iskolával, az osztályfőnökkel, szaktanárokkal. Ezért a pedagógusok igyekeznek megnyerni a szülőt, bevonni az iskolai rendezvényekbe, kirándulásokba. A tanulóknak rendkívül nagy szükségük van motiválásra, dicséretre. A pedagógusok igyekeznek megtalálni azt a területet, ahol a tanuló tehetséges, s erre a területre nagy hangsúlyt fektetnek. A munkaközösség a havi rendszerességgel megtartott foglalkozásokon külön foglalkozik az alul teljesítő tehetségek tanulmányi eredményével, motiválásuk lehetőségével, a különféle iskolai programokba való bekapcsolódásuk módjaival. A differenciálást alkalmazzuk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A sokféle szempontot figyelembe véve iskolánkban a differenciálás következő módjait alkalmazzák a pedagógusok:

•  differenciált csoportmunka
•  individualizált munka (egyéni feladat)
•  differenciált házi feladat
•  differenciált motiváció
•  feladat, információhordozó készítése
•  korrepetálás a tanórán kívül
•  differenciált értékelés
•  segítségadás más tanulóknak

 

 

Munkánk során a szülők aktív közreműködésére is számítunk. Az osztályfőnökök folyamatos kapcsolatot tartanak a programban résztvevő tanulók szüleivel. Szülői értekezleteken, fogadóórákon is lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre, így a szülő és a pedagógus között létrejön az információcsere a következő témákban:

• célok tisztázása
• a fejlődés értékelése
• a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés
• közös programok szervezése
• pályaválasztás irányítása

Az intézmény minden évben pályaválasztási fórum megszervezésével is segíti a továbbtanuló gyermekeket és szüleiket.

1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

• szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
• felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
• egyéni foglalkozások;
• a tanulók háromhavonként fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;
• nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
• a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
• iskolai sportkör, szakkörök;
• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
• szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
• a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
• a szülőkkel való együttműködés;
• családlátogatások;
• szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
• szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.1      Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, óvó-, védő intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Ebben a tevékenységi rendszerben kiemelt szerepet kapnak az osztályban tanító pedagógusok, az osztályfőnökök valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi koordinátori feladatokat ellátó személy.

 

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:

•      a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása a családon belül és a családon kívül.

•      a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül.

•      a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás) a tanuló igénye szerint.

•      a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez.

•      segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez.

•      gyorsan és hatékonyan intézkedni a gyermeket veszélyeztető helyzetben.

•      folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni.

•      használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot.

•      a rendszeres iskolába járás elérése, ösztönzés tanulmányai befejezésére.

•      bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, sportköri munkába.

•      lemaradását enyhíteni, felzárkóztatását elősegíteni.

•      folyamatos, őszinte érzelmi kötödést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja.

•      segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét.

 

 

 

2.        Helyi tanterv

2.1      A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenységek célja – összhangban a NAT2020 által támasztott követelményekkel – tanulóink tudásának, képességeinek, jellemének fejlesztése, személyiségének, érzelmi életének gazdagítása, valamint, hogy tanulóink felkészültsége megfeleljen korunk kihívásainak, elvárásainak.

  Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

• az óvodás létből az iskolai életformába történő zökkenőmentes átvezetés
• az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása
• a feladat- és szabálytudat kialakítása
• az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása
• a játékosság megőrzése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése
• a kulturális-, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás
• tanulási zavar felismerése, a fejlesztés, gyógypedagógiai terápia biztosítása
• a tanulási stratégiák megválasztásában az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása
• az értelmi és érzelmi intelligencia kialakítása a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával

 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

• az egyéni fejlődési ütem megismerése, önismeret alapozása
• a közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása
• a viselkedés és kommunikációs kultúra fejlesztése
• élményben gazdag ismeretszerzés és képességfejlesztés biztosítása
• a tartós emlékezet fejlesztése
• a személyiség érzelmi, értelmi, akarati oldalának erősítése
• a feladat és szabálytudat erősítése
• a 4. évfolyamból az 5. évfolyamba való átmenet előkészítése, megszervezése
• önállóságra nevelés
• a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával

  Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

• az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről
• az önálló tanulás, a megismerés módszereinek elsajátítása, gyakorlati alkalmazása
• az egészséges életmód, a környezetbarát attitűd kialakítása
• az általános és speciális képességek felismerése, folyamatos fejlesztése
• a személyiség érzelmi, akarati oldalának erősítése
• a kitartó munkavégzés, az erőfeszítés vállalásának kialakítása
• a tolerancia fejlesztése
• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával
• az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák és a tanulásszervezési módok fokozatos kialakítása, bővítése
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával

 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

• az önképviselet, a véleménynyilvánítás elsajátítása, alkalmazása
• a személyiség érzelmi, akarati oldalának fejlesztése
• a társas kapcsolatok fejlesztése, kölcsönös tisztelet kialakítás
• információszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról
• az általános műveltség elmeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése
• az önálló életvitel, a társadalmi, erkölcsi viselkedési normák megismerése, elsajátítása, gyakorlása
• konfliktuskezelési módok elsajátítása, kapcsolatépítés, együttműködő készség fejlesztése
• a 8. évfolyamból a 9. évfolyamba való átmenet előkészítése, megszervezése
• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat a mentális képességek, az önálló tanulás és az önművelés célirányos tovább fejlesztésével
• az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák és a tanulásszervezési módok további bővítése
• az értelmi és érzelmi intelligencia további gazdagítása a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával

 

 

 

2.2      Kerettanterv, tanórák, óraszámok, tananyag, választható tárgyak, csoportbontás

A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”,

valamint

2.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és színház, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a székhely a Dráma és színház tantárgyat, a telephely a Hon-és népismeretet tanítja.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel:

• a tanulás kompetenciái,
• kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegennyelvi,
• digitális kompetenciák,
• matematikai gondolkodási kompetencia,
• személyes és társas kapcsolati kompetencia,
• kreativitás, önkifejezés, kult. tudatosság kompetenciája,
• munkavállalói, vállalkozói kompetencia.

 

 

A szabadon tervezhető foglalkozások felhasználása

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai
Heti óraszám/évfolyam	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	8	8	6	6	4	4	4	4
Matematika	5	5	4	4	4	4	4	4
Történelem				2	2	2	2	2
Állampolgári ismeretek								1
Hon- és népismeret						1
Etika/hit és erkölcstan	1	1	1	1	1	1	1	1
Környezetismeret			1	1
Természettudomány					2	2
Kémia							1,5	1,5
Fizika							1,5	1,5
Biológia							1,5	1,5
Földrajz							1,5	1,5
Első élő idegen nyelv			1	3	3	3	3	3
Ének-zene	2	2	2	2	2	1	1	1
Vizuális kultúra	2	2	2	1	1	1	1	1
Dráma és színház					1
Technika és tervezés	1	1	1	1	1	1	1
Digitális kultúra			1	1	1	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5	5	5	5	5
Osztályfőnöki					1	1	1	1
Kötelező alapóraszám	22	22	22	23	27	26	28	28
Szabadon tervezhető óra	2	2	2	2	1	2	2	2
Maximális órakeret	24	24	24	25	28	28	30	30

 

Székhelyünkön és telephelyünkön is a tanulók az idegen nyelvi órákon angol vagy német nyelvet tanulják.

A német nemzetiségi oktatás 2021/2022-es tanévtől kivezetésre kerül. Az óraszám 3. évfolyamon heti 1 óra, 4-8. évfolyamokon heti 3 óra angol vagy német nyelvre változik.

A választott kerettanterv feletti óraszámok és évfolyamonkénti bontása

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon (székhely)

Tantárgyak	1. évfolyam	2. évfolyam	3. évfolyam	4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom	8	8	6	6
Angol, német nyelv	-	-	1	3
Matematika	5	5	4	4
Etika/Hit és erkölcstan	1	1	1	1
Környezetismeret	0	0	1	1
Ének-zene	2	2	2	2
Vizuális kultúra	2	2	2	2
Technika és tervezés	1	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5
Digitális kultúra	-	-	1	1
Összes heti óra	24	24	24	25

 

 

 

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon (székhely)

 

 

 

A kerettanterv alapján évfolyamokra lebontott helyi tantervi óraszámok, és tananyagtartalmak:

Magyar nyelv és irodalom

Témakör neve	Óraszám
	1. évf	2. évf.
Beszéd és olvasás
Beszéd és kommunikáció	20	20
Betűtanítás kezdete. Olvasási készséget megalapozó részképességek fejlesztése	60	0
Betűtanítás. Olvasási készséget megalapozó részképességek fejlesztése	60	23
Népmesék, műmesék	6	30
Versek, népköltészeti alkotások	5	23
Helyem a közösségben – család, iskola	4	20
Évszakok, ünnepkörök, hagyományok	10	25
Állatok, növények, emberek	10	20
Írás és helyesírás
Óvodából iskolába – írás-előkészítés, íráskészséget megalapozó képességek fejlesztése	40	5
Írás jelrendszere	40	15
A nyelv építőkövei: hang/betű, szótag, szó	14	20
A nyelv építőkövei: szó, szókapcsolat, mondat, szöveg	5	30
Kisbetű – nagybetű	4	14
A magyar ábécé – a betűrend	5	16
Hangok időtartamának jelentésmegkülönböztető szerepe	5	27
Összes óraszám:	288	288

 

 

 

 

TÉMAKÖRÖK MEGNEVEZÉSE	3. évf.	4. évf.
OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS
Beszéd és kommunikáció	11	11
Mesék, történetek	13	9
Mondák, regék	15	15
Versek, népköltészeti alkotások	12	13
Helyem a világban	12	13
Ünnepkörök, hagyományok, mesterségek	12	13
Állatok, növények, tájak, találmányok	15	20
Olvassunk együtt! Közös olvasmányok + Irodalmi műsorok készítése	36	36
NYELVTAN, HELYESÍRÁS ÉS SZÖVEGALKOTÁS
A nyelv építőkövei: hang / betű, szótag, szó, elválasztás, betűrendbe sorolás	10	5
A nyelv építőkövei: Az írásbeli szövegalkotás lépései (mondatgrammatikai eszközök alkalmazása – kapcsolás, szűkítés, bővítés, névmásítás, névelőhasználat, helyettesítés)	12	8
A nyelv építőkövei: szó- szókapcsolat, mondat, szöveg (rövid szövegek alkotása – hír, hirdetés, meghívó, felhívás, tudósítás, elbeszélő szöveg, elektronikus levél)	11+4	14+6
Szótő és toldalék, szóelemzés	8	8
Hangalak és jelentés kapcsolata, állandósult szókapcsolatok	7	8
1. Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve – kisbetű – nagybetű	11	9
2.Tulajdonságokat kifejező szavak	9	6
3. Mennyiséget kifejező szavak	4	11
4. Cselekvés, történés a múltban, jelenben, jövőben	14	11
Összes óraszám:	216	216

 

 

 

5. évfolyam Magyar nyelv	Óraszámok (72 óra)
Témakör neve
A kommunikáció alapjai	6
Helyesírás, nyelvhelyesség – játékosan	8
Állandósult szókapcsolatok	5
A nyelvi szintek: beszédhang, fonéma, szóelemek, szavak, szóösszetételek	20
Hangalak és jelentés	6
Szövegértés és szövegalkotás a gyakorlatban	12
Könyv- és könyvtárhasználat, a kultúra helyszínei; internethasználat	2
Szabadon felhasználható órakeret – az intézmény saját döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra   Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	13

 

 

5. évfolyam irodalom	Óraszámok 72 óra
Témakörök
Család, otthon, nemzet – kisepikai alkotások (mese, monda, mítosz) és lírai alkotások	18
Petőfi Sándor: János vitéz	14
Szülőföld, táj – lírai és kisepikai alkotások	8
Prózai nagyepika – ifjúsági regény 1. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk	10
Egy szabadon választott magyar ifjúsági regény elemzése	5
Könyv- és könyvtárhasználat; internethasználat	3
Szabadon felhasználható órakeret   Felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra, illetve a választott alkotók, művek tanítása; képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

 

 

 

6. évfolyam magyar nyelv	Óraszámok (72 óra)
Témakör neve
Kommunikáció, szövegértés és szövegalkotás a gyakorlatban	8
Szófajok a nagyobb nyelvi egységekben: a mondatokban és a szövegben.  A szófajokhoz kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi, szövegalkotási, szövegértési tudnivalók	46
Könyv- és könyvtárhasználat, a kultúra helyszínei	4
Szabadon felhasználható órakeret – az intézmény saját döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra   Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

6. évfolyam  irodalom	Óraszámok 72 óra
Témakörök
Hősök az irodalomban	10
Arany János: Toldi	16
Szeretet, hazaszeretet, szerelem	12
Prózai nagyepika – ifjúsági regény 2.  - Gárdonyi Géza: Egri csillagok	12
Szabadon választott világirodalmi ifjúsági regény	6
Könyv- és könyvtárhasználat	2
Szabadon felhasználható órakeret   Felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra, illetve a választott alkotók, művek tanítása; képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

7. évfolyam magyar nyelv	Óraszám 72 óra
Témakör neve
A kommunikáció, a digitális írásbeliség fejlesztése	15
Mondat a szövegben – egyszerű mondat részei, az alá- és mellérendelő szószerkezet	27
A magyar nyelv társadalmi és földrajzi változatai, szóalkotási módok – játékos feladatokkal	12
Könyv- és könyvtárhasználat,	4
Szabadon felhasználható órakeret – az intézmény saját döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra   Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

7. évfolyam irodalom	ÓRASZÁM 72 óra
Korok és portrék	50
A)    A középkor	3
B)   Reneszánsz, humanizmus, reformáció	11
C)    Irodalmunk a 17–18. században	4
D-E) Klasszicizmus és romantika	32
Magyar vagy világirodalmi ifjúsági regény	6
Könyv- és könyvtárhasználat	2
Szabadon felhasználható órakeret – az intézmény saját döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra   Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

 

 

8. évfolyam magyar nyelv	Óraszám 72 óra
Témakör neve
Készüljünk a felvételire!	14
Szövegértés, szövegalkotás	12
Összetett mondat a szövegben	20
Nyelvtörténet, nyelvrokonság – játékosan	8
Könyv- és könyvtárhasználat,	4
Szabadon felhasználható órakeret – az intézmény saját döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra   Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

8. évfolyam irodalom	ÓRASZÁM 72 óra
Kárpát-medencei irodalmunk a 20. század első felében	27
A) Líra a 20. század első felének magyar irodalmában	13
B, Epika a 20. század első felének magyar irodalmában	12
C) ,,Vérző Magyarország”- Trianon	2
Kárpát-medencei irodalmunk a 20. század második felében	18
A, Líra a 20. század második felének magyar irodalmában	12
B) Epika a 20. század második felének magyar irodalmában	4
C, Dráma a 20. század második felének magyar irodalmában	2
A 20. századi történelem az  irodalomban	6
Szórakoztató irodalom	3
Könyv- és könyvtárhasználat; internethasználat	4
Szabadon felhasználható órakeret – az intézmény saját döntése alapján, felzárkóztatásra, elmélyítésre, tehetséggondozásra   Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés, év eleji, év végi ismétlések, dolgozatok	14

 

 

 

Matematika

Témakör neve	1. évf.	2. évf
Válogatás, halmazok alkotása, vizsgálata	6	4
Rendszerezés, rendszerképzés	7	4
Állítások	4	4
Problémamegoldás	7	7
Szöveges feladatok megoldása	5	9
Szám és valóság kapcsolata	13	9
Számlálás, becslés	10	9
Számok rendezése	9	6
Számok tulajdonságai	13	12
Számok helyi értékes alakja	6	8
Mérőeszköz használata, mérési módszerek	12	13
Alapműveletek értelmezése	12	14
Alapműveletek tulajdonságai	10	12
Szóbeli számolási eljárások	13	13
Fejben számolás	9	11
Alkotás térben és síkon	4	4
Alakzatok geometriai tulajdonságai	6	6
Transzformációk	3	3
Tájékozódás térben és síkon	6	4
Összefüggések, kapcsolatok, szabályszerűségek felismerése	9	12
Adatok megfigyelése	3	3
Valószínűségi gondolkodás	3	3
Digitális kultúra	10	10
Összes óraszám:	180	180

 

 

 

 

Témakör neve	3. évf.	4. évf.
Válogatás, halmazok alkotása, vizsgálata	6	6
Rendszerezés, rendszerképzés	10	10
Állítások	8	8
Problémamegoldás	12	12
Szöveges feladatok megoldása	18	18
Szám és valóság kapcsolata	8	8
Számlálás, becslés	10	10
Számok rendezése	6	6
Számok tulajdonságai	17	17
Számok helyi értékes alakja	12	12
Mérőeszköz használata, mérési módszerek	22	22
Alapműveletek értelmezése	6	6
Alapműveletek tulajdonságai	8	8
Szóbeli számolási eljárások	12	12
Fejben számolás	15	15
Írásbeli összeadás és kivonás	12	12
Írásbeli szorzás és osztás	14	14
Törtrészek	12	12
Negatív számok	6	6
Alkotás térben és síkon	14	14
Alakzatok geometriai tulajdonságai	14	14
Transzformációk	8	8
Tájékozódás térben és síkon	6	6
Összefüggések, kapcsolatok, szabályszerűségek felismerése	20	20
Adatok megfigyelése	6	6
Valószínűségi gondolkodás	6	6
Összes óraszám:	288	288

 

 

 

Tematikai egység címe	5. évfolyam	6. évfolyam
I. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok	8	8
	+ Folyamatosan az évek során
1. Halmazok	4	4
2. Matematika logika, kombinatorika	4	4
II. Számtan, algebra	75	76
1. Természetes számok halmaza, számelméleti alapismeretek	12	8
2. Alapműveletek természetes számokkal	10	6
3. Egész számok, alapműveletek egész számokkal	12	8
4. Közönséges törtek, tizedes törtek, racionális számok	9	9
5. Alapműveletek közönséges törtekkel	10	9
6. Alapműveletek tizedes törtekkel	9	7
7. Arányosság, százalékszámítás	6	16
8. Egyszerű szöveges feladatok	7	13
III. Függvények, az analízis elemei	9	9
1. A függvények fogalmának előkészítése	5	5
2. Sorozatok	4	4
IV. Geometria	36	35
1. Mérések és mértékegységek	8	8
2. Síkbeli alakzatok	9	9
3. Transzformációk, szerkesztések	11	10
4. Térgeometria	8	8
V. Statisztika, valószínűség	8	8
1. Leíró statisztika	4	4
2. Valószínűség számítás	4	4
	136	136
Ismétlés	8	8
Összesen:	144	144

 

 

 

 

 

 

Tematikai egység címe	7. évfolyam	8. évfolyam
I. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok	17 + Folyamatosan az évek során	17 + Folyamatosan az évek során
1. Halmazok, számhalmazok	6	8
2. Matematikai logika, kombinatorika, gráfok	11	9
II. Számtan, algebra	47	47
1. Számelméleti ismeretek, hatvány, négyzetgyök	10	10
2. Arányosság, százalékszámítás	12	12
3. Szöveges feladatok előkészítése	10	10
4. Szöveges feladatok	15	15
III. Függvények, az analízis elemei	12	12
1. A függvények fogalmának előkészítése	12	12
IV. Geometria	32	32
1. Síkbeli alakzatok	12	10
2. Transzformációk, szerkesztések	10	14
3. Térgeometria	10	8
V. Statisztika, valószínűség	12	12
1. Leíró statisztika	6	6
2. Valószínűség számítás	6	6
Ismétlés	6	6
Szabadon felhasználható	18	18
Összesen	144 óra

 

 

 

 

 

 

Oldal: PEDAGÓGIAI PROGRAM /folyt/
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA Tatabánya, Esztergomi út 6. - © 2008 - 2024 - morasuli.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat