H A T Á R T A L A N U L
Mátyás király nyomában 2. turnus
2026. május 18-22.

2026. 05. 18. (hétfő)
Reggel 6 órakor indultunk a Pólya György Általános Iskola 7.b és a Móra Ferenc Általános Iskolai Tagintézmény 7. d osztályával, összesen 45 gyermekkel és 5 felnőttel.
Első megállónk Debrecenben volt, ahol megálltunk ebédelni. A nyirábrányi határátkelés után hamarosan megérkeztünk Érsemjénbe, Kazinczy Ferenc szülőfalujába. A Kazinczy-Fráter- Csiha Emlékházba mentünk, ahol a helyi idegenvezető érdekfeszítő és aprólékos előadását hallgathattuk meg Kazinczy életéről, és koszorút helyeztünk el emléktáblájánál.
Ezt követően Hegyközszentmiklósra mentünk, ahol elfoglaltuk egész heti szállásunkat a Hegyköz-Ér Panzióban.

2026. 05. 19. (kedd)
Keddi programunk Nagykárolyban kezdődött, ahol reggel 10 órakor a Károlyi-kastélyt tekintettük meg magyar nyelvű idegenvezetéssel. A gróf Károlyi család egyike az ősi magyar főnemesi családoknak. A család a Kaplon nemzetségből származott, amely honfoglaláskor nyerte birtokait, köztük Kaplonyt, ahol a nemzetség ősi monostora állott. Ide, a mára már újjáépített kaplonyi templom kriptájába temetkeztek, amelyet egy igencsak érdekfeszítő előadás kíséretében tekinthettünk meg. Koszorút helyeztünk el a sírkamrában.


Ezt követően Kismajtény felé vettük az irányt, a Majtényi-síkon megkoszorúztuk a szatmári béke emlékhelyét rövid megemlékezés keretében.

Érmindszenten felkerestük Ady Endre szülőházát, ahol rövid pihenőt is tartottunk, elfogyasztottuk az ebédet. Az Ady-ház udvarán álló szobornál szintén koszorút helyeztek el diákjaink.
Utolsó állomásunk ezen a napon Sződemeter volt, Kölcsey szülőfaluja. A Kölcsey emlékház a kis református templommal nagyon tetszett a gyerekeknek. A helyi református lelkész rövid előadásában (dramatikus játékokkal fűszerezve) érdekfeszítően mutatta be Kölcsey életét. A program zárásaként közösen elénekeltük a Himnuszt, majd megkoszorúztuk Kölcsey Ferenc szobrát.

A tasnádi református templomot hazafelé csak kívülről tudtuk megnézni, ugyanis egyelőre renoválás alatt van.
2026. 05. 20. (szerda)
Kirándulós napra indultunk szerdán, busszal utaztunk Rév nevezetű falu széléig, ahonnan indult túraútvonalunk. A Sebes-Körösön átkelve vezetett utunk végig a folyó partján a Zichy-barlang bejáratáig. A csodálatos cseppkőbarlangba csak túravezetővel lehet bemenni, aki 11 órára várt minket. A barlang hossza 2,7 km, ebből 680 m látogatható. Már felfedezésekor
Európa egyik legszebb és legérintetlenebb barlangjának tartották, ma is Bihar megye legfontosabb turisztikai és tudományos úticéljai között tartják számon.
A barlangon egy patak folyik keresztül, amely a kijáratnál látványos vízesés formájában zúdul alá. Ebben az évben elég kevés volt a víz, de így is szép fotókat tudtunk készíteni a vízeséssel a háttérben.

2026. 05. 20. (csütörtök)
A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum azonos korú, hetedikes diákjaival terveztünk közös programot. Már az épület előtt szeretettel fogadtak bennünket, majd egy előadóteremben ők is és mi is egy rövid Ppt.-előadás formájában mutattuk be településünk nevezetességeit. Ezt követte egy rövid játékos vetélkedő Mátyás királyról, majd pedig barátságos futball-mérkőzésen csaptak össze mindkét iskola lány focistái.

Az iskola előtti Petőfi-szobornál elszavaltuk a költő három versét, majd koszorút helyeztünk el a szobornál.

A nap második felében egy helyi termelőnél, Buda Gábornál tettünk látogatást; megtekintettük a helyi gazdaságot, és meséltek nekünk az önellátó életforma szépségeiről. (Házi szappant, zakuszkát, lekvárokat mutattak, helyi készítési módjairól meséltek.) Ezt követően a pincesorra kilátogatva bográcsebédet fogyasztottunk el a természet lágy ölén, majd pedig közös fánksütés következett, melynek nagyon nagy sikere volt a gyerekek körében.
2026. 05. 22. (péntek)
Nagyváradon keresztül vettük hazafelé az irányt. Itt megemlékeztünk Mátyás király itteni látogatásáról, megtekintettük a Szent László Székesegyházat, átsétáltunk a Kanonoksoron, megkerestük a Holnaposok szoborcsoportot, majd rövid szabadidő keretében fedeztük fel a belváros kincseit.

Hazafelé egy rövid pihenő keretében fogyasztottuk el ebédünket, majd este fél 8-ra érkeztünk haza Tatabányára.
A gyerekek és a pedagógusok is nagyon sok élménnyel gazdagodtak. Mindenki talált a programok között olyant, ami számára felejthetetlen lesz. Megtapasztaltuk Erdélyt a maga valóságában, mindannyian úgy éreztük: ott is OTTHON vagyunk!